2024. október 20-tól 26-ig szakmai látogatáson vettem részt Spanyolországban, piarista iskolákat látogattam meg. Elsősorban a nemzetköziesítés területén történt fejlődés, előrelépés, együttműködési készség érdekelt, de emellett az MTMI területén való együttműködési készség, feltételek, és általában az intézmények helyzete, innovációk érdekeltek. A látogatás a Colegio Escolapios Tafalla piarista iskolával együttműködésben és segítségükkel valósult meg az Erasmus plusz 2023-1-HU01-KA121-SCH-000132881 pályázat támogatásával.

A szakmai látogatást két másik fajta tevékenységgel is összekötöttem, így hatékonyabban használtuk fel a forrásokat. Egyrészt kikísértem a katalóniai Olot piarista iskolájába négy, két hónapos hosszú távú diákmobilitást kezdő diákunkat, másrészt Tafallában és Pamplonában, sőt végül Soriában is diákcsere előkészítő megbeszéléseket is folytattam. Az utazáson felüli öt nap alatt hét piarista iskolát látogattam meg: Olot, Escuelas Pias Zaragoza, Christo Rey Zaragoza, Soria, Tafalla, Pamplona Compasión, Barcelona Nostra Senora. Emellett Zaragozában egy fenntartói (rendtartományi) pedagógusképzésbe is betekinthettem, és találkoztam a katalán piarista iskolák nemzetközi együttműködésekért felelős vezetőjével és az Emaús provincia pedagógiai vezetőjével is.

Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években ezek az iskolák sokat fejlődtek szemléletben, tudatosságban a nemzetköziesítés terén. Nagy erőfeszítéseket tesznek az Erasmus plusz projektekbe való bekapcsolódásért, de abban is tudatosak, hogy a nemzetköziesítés nem a pályázatok miatt, hanem önmagában is fontos területe az iskolák fejlődésének, a pedagógiának.

A látogatás leginkább a nemzetköziesítési stratégiánk negyedik céljához kötődik: az intézményünk fejlesztését szolgálja, hogy a pedagógiai megújulást minél hatékonyabban tudja szolgálni. Ezen beül a vezetők felkészültsége növekedjen a változásmenedzsment, az innovációk és a bevonás terén.

Emellett a következő célokhoz is kapcsolódott erősen, bár ezeken kívül is érintődtek célok:

  • Stabil nemzetközi hálózat létrehozása

  • Aktív részvétel, a diákok felhatalmazása (a pamplonai projekt témájának előkészítése kapcsán)

  • A második idegen nyelv támogatása (Soriával együttműködést kezdeményezünk francia nyelvű kommunikációval)

A megfogalmazott tanulási célok - melyek teljesülése az alábbi beszámolóban rajzolódik ki - közül az alábbiak valósultak meg:

  • A meglátogatott iskolák működési körülményeinek jobb megismerése (finanszírozás, társadalmi környezet, pedagógiai kihívások), ami azért fontos, hogy értsük, kikkel dolgozunk együtt, tudjunk ezekkel a körülményekkel mit kezdeni, legyünk tisztában partnereink igényeivel. És egyben saját intézményünk hasonló kihívásaira is reflektáljunk, lássuk, hogy nem vagyunk egyedül velük, és ez segíti a rájuk adott jobb válaszok megszületését (beiskolázás, innovációk, digitalizáció például).

  • Minden iskolában sikerült megszólítani kollégákat az MTMI területtel kapcsolatban, és új ötletek is felmerültek a lehetséges kapcsolatokra. Ilyen például a kutatócsoportok mögé több diák bekapcsolása, vagy az oktatási, képzési tevékenység bevonása.

  • Külön figyeltem a nemzetköziesítésbe még kevésbé bevont intézményrészekre, mint az óvoda, alsó tagozat. Jobban megértettem a szükségleteiket. A kollégium esetében úgy láttam, hogy annyira más a rendszer, hogy most nehéz felületet találni a közös munkára.

  • A piarista iskolák hálózatosodásával kapcsolatban szinte mindenhol kaptam erős impulzust. Akár azért, mert még nem kapcsolódtak be, de szeretnének, akár azért, mert a fenntartói szintű gondolkodással is kapcsolatba kerültem.

Nem várt tanulási eredmény volt, hogy főleg Pamplonában nem csak hallás utáni szövegértésben, hanem beszédben is gyakorolhattam a spanyol nyelvet, és talán fejlődtem is benne ezáltal. Másik személyes tapasztalat az okostelefon használata különböző helyzetekben. Ugyan volt velem laptop, csak ritkán kellett elővenni, például az eTwinning használatához szükség volt rá. De a legtöbb helyzetben az okostelefon jól szolgált. Túl a szokásos alkalmazásokon - levelezés, navigáció, tömegközlekedési jegyek - a partnereknek tartalmak mutatására, feljegyzések készítésére is nagyon jó volt. Feljegyzéseket megbeszélés közben jobb volt kézírással, mert nem kelti azt a benyomást (bennem és a partnerekben sem), hogy máshol vagyok, de utólag meglepően jól tudtam akár ezt a beszámolót is írni telefonon. Emellett örültem, hogy jól működött, hogy a honlapunkon - hála a kollégáknak -  gazdagon vannak beszámolók az iskolai tevékenységekről, és a főbb külföldi partnereink nyelvére egy zászlóra kattintással lehet (Google) fordítani, ami nagyban megkönnyítette a beszélgetéseken a demonstrálást. Sőt hogy telefonnal egy posztert - diákjaink Science fair posztereit - képként is könnyen spanyolra lehetett fordítani, az is nagyon könnyítette a megértést. 

Alábbiakban az egyes iskolákban szerzett tapasztalatokról írok.

Olot

Még vasárnap este találkoztam Miquel-Ángel Zarzával, aki a katalán piarista iskolák nemzetköziesítésért felelős munkatársa. Mindezt egy alakuló csapat élén teszi. A katalán iskolák közt sok szakképző intézmény is van, így az Erasmus terén szakképzési és közoktatási területen is jelen vannak.

Tartományi szinten azt szeretnék, ha minden iskola bekapcsolódna az Erasmus programba, lehetőleg regisztrációval. Szorgalmazzák a piarista iskolák közti együttműködést nemzetközi téren. Az együttműködési készség számukra sem (csupán) tudásmegosztást jelent, hanem a közös projektekért való lépéseket. Abban maradtunk, hogy megújítjuk a 2021-ben készült adatbázist a katalán iskolák nemzetközi koordinátorairól, az iskolák elérhetőségéről. Abban is egyetértettünk, hogy a nemzetközi együttműködések nem nyelvi kérdést jelentenek. Nem az idegennyelv oktatásának részei, hanem az iskolák egészét átfogó tevékenység. Talán ez a legfontosabb kiemelés, mert sokszor ha nemzetközi kapcsolatról van szó, automatikusan utalják a nyelvtanárokhoz, nyelvi munkaközösséghez, ami tartalmilag kérdéses, de legalábbis csak az egyik megoldás. Szeretnénk, ha az európai provinciák iskoláinak nemzetköziesítés területén való koordinációja új lendületet kapna, ami koordinációs találkozót is jelentene.

Az oloti iskolával régi a kapcsolatunk, a nemzetközi kapcsolatok iránya és a SUMMEM projektpedagógia projekt fejlődése érdekelt leginkább.

Találkoztam az 1-6 és a 7-10 évfolyamok vezetőivel (Primaria és ESO), természettudomány tanárral és tanítókkal. A SUMMEM projektben a felsőbb évfolyamokon az előző években áttértek arra, hogy négy hetente tömörítették a SUMMEM órákat egy hétre. Most ebből visszatértek, és hetente van három óra, ami kifejezetten a projektpedagógiai foglalkozásokat tartalmazza, és emellett vannak még órák, amik a módszertanába építik be a projektpedagógiát. A projekteknél nehézségként említették, hogy a diákok, mivel a projekteken laptopokkal dolgoznak, a feladatok megoldásához mesterséges intelligenciát használnak, ami elveheti a projektek értelmét. Erre kihívásként tekintenek, és keresik a lehetőséget, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan lehet a tanulás szolgálatába állítani.

 

Emellett, mivel egyben négy hosszútávú diákmobilitásra érkező diákunkat is kísértem, az ő mobilitásukról és a katalán diákok viszontlátogatásáról is egyeztettünk.

Egy SenseBox készletet is vittem magammal, amit ott is hagytam, hogy az ottani tanárok és diákok is használhassák, amíg vissza nem hozzák tavaszig. Ennek főképp az a célja, hogy az ottani diákokat is bekapcsoljuk nemzetközi kutatócsoport létrehozásába, ennek módjáról is egyeztettünk.

Felmerült, hogy a következő tanévben közös SUMMEM projektet valósítsunk meg, ennek előkészítéséről is beszéltünk.

Átadtam a negyedikeseink által küldött rajzokat: a Cifra palotát rajzolták és színezték ki félig, a másik felét a katalán diákok fogják. Egyben átvettem az oloti diákok küldeményét is, amit majd a mi diákjainknak kézbesítek itthon.

Abban maradtunk, hogy januárban a négy katalán diák érkezésekor velük jönnek iskolai vezetők is, hogy személyesen ismerkedjenek meg iskolánkkal, és a márciusi visszautazáskor is ketten érkeznek, hogy a tantestülettel együtt dolgozzunk velük a SUMMEM projekt kapcsán.

 

Zaragozában két iskolában jártam, és a fenntartó képzésébe is betekinthettem.

Az Escuelas Pias Zaragoza egy belvárosi iskola, óvodától érettségiig, sőt idén 2 éves kortól fogadják már a gyerekeket. Az angol mellett franciát is tanítanak. Próbálkoztak Erasmus pályázattal, de nem kaptak támogatást, így most azt keresik, Erasmus támogatás nélkül mi lehetséges. Többfajta kapcsolódást is lehetségesnek tartanak. Diákok motivációjának az utazást tartják elsősorban, ezért ha online együttműködést valósítunk meg, szeretnék, ha mobilitás is kötődne hozzá.

A másik iskola, ahol voltam, a Christo Rey. Itt rövid időm volt, az egyik igazgatóval tudtam beszélni. Nekik voltak hosszútávú diákcseréi Magyarországgal, és a családok nagyon szerették, de valahogy abbamaradt. De ők is keresik a folytatás lehetőségét. Kétnyelvű oktatás is van az iskolában, inkább humán tárgyakkal. Franciát is tanítanak. Felmerült náluk a német tanítása, de attól félnek, hogy az a franciát háttérbe szorítaná, népszerűbb lenne. A projekthetünkre esetleg szívesen küldenének diákot. Az iskolaépületet kb. 10 éve láttam, azóta egyes részei megújultak. Korábban is a termek falai egy magasság felett üvegből voltak, most a megújult részen teljesen üvegfalak vannak. Érdekes volt hallani, hogy ha jól hallottam, hogy az óra végén ott is csengő szólt - egyébként később más iskolában is.

Az iskolában volt éppen a fenntartói (provinciai) egyik tanárképzés. Iskolánként két-két résztvevő volt, nagyjából 20 iskolájuk van. Egyfajta bevezető két hetes képzés, amibe belecsöppentem. A két hét alatt sok iskolájukat bejárják. Amikor érkeztem, épp a tartomány struktúráit ismertették. Milyen bizottságok, csoportok működnek, milyen vezetők vannak fenntartói szinten. A képzésen megismerik a provincia működését. Ezt a képzést hallgatni jó spanyol nyelvi gyakorlás volt, amire ezen kívül is sok alkalom akadt. A képzésen jelen volt, így a nemzetközi kapcsolatokról is tudtam röviden egyeztetni Gloria Ruizzal, a tartomány pedagógiai vezetőjével. Ő említette a képzésen kiegészítőleg, hogy a felsorolt felelősségi körök, csoportok, bizottságok nagyon sokba kerülnek, és nem is tudnak mindenhol pl. órakedvezményt adni hozzá, így egyes feladatokat az érintettek önkéntesként is látják el.

Soria

Soriába busszal érkeztem, és a szállásom a piarista intézményben volt, így rögtön vezetést is kaptam az iskolaépületben. itt is bölcsődétől érettségiig folyik a képzés. Nagy és modern tereket láttam. A bútorok és egyes eszközök szempontjából nagyon jól felszerelt. Itt is van szenzomotoros szoba, emellett egy agóra nevű nagy tér, ahol mindenféle szabad foglalkozásokat lehet tartani. Szóval nagyon alkalmas modern pedagógiai tereket láttam. A termek tanárhoz vannak rendelve, a nevük szerepel az ajtó felett, mert elég terük van ehhez. A nyelvi termekben és sok más termekben is szigetasztalokká vannak rendezve az amúgy egyszemélyes asztalok. Az interaktív panelek nem a falra vannak általában szerelve, hanem gurulós lábakon vannak. Ami számomra fura, vagy nem értem, hogy az óvodában is, talán a bölcsődében is volt nagy kivetítő. Itt amúgy az óvoda kicsit más jellegű, jobban hasonlít az iskolához.

A tanítás a nagyobbaknak nyolckor, a kisebbeknek tízkor kezdődik. De vannak, akiknek 10 előtt is szerveznek pl. nyelvi órát, mert a szüleik már dolgoznak.

A tanárok nem keresnek többet, mint más, állami iskolában, de azt mondják, többet dolgoznak, többet, több programot is nyújtanak a diákoknak. Viszont nehézség a kapcsolat az állami intézményekkel néha. Egy állami egyetemi kapcsolatnál felmerült például, hogy akarnak-e egy nem állami fentartású iskolával együttműködni.

Egyedül itt láttam kollégiumot: 30 körüli diák, van Madridból is, meg Navarra és más környező tartományoknól és a környékről. Mivel ott reggeliztem, láttam, hogy reggeli után a diákok maguknak tudnak tízórait készíteni a kihelyezett alapanyagokból.

Ha jól értem, lényegében tanulás és “rekreo”, azaz szabadidő van. Külön programot a kollégium nem ad. Két nevelő van velük, egy nappali és egy éjszakás. Ők nem pedagógus végzettségűek, és lényegében csak a felügyeletet látják el. Az iskolában van menza is.

Tafalla

A Tafalla-i piarista iskolában az Erasmus csapat tagjaival, köztük az igazgatóval találkoztam. Az iskola sokat tesz azért, hogy legyen elég diákja, mert a demográfiai helyzet miatt erre nagy szükség van, kevés a gyerek a városban. Fokozatosan megújítják a tereket, innovációkat valósítanak meg. Ilyen például az Erasmus akkreditáció nyomán a nemzetközi tevékenységek, vagy az óvodában a multiszenzoros szoba. Ezt a pedagógusok trimeszterenként új koncepcióval újítják meg, most épp a cirkusz a téma. Az új koncepciókat három hetes munkával találják ki és valósítják meg alkalmanként. A szobát óvodás kor alatti szülőknek és gyermekeiknek is megnyitják alkalmaként, ez is segíti a beiskolázást. Az óvodában figyelnek arra, hogy sok természetes anyagot használjanak, növényeket, például gesztenyét, diókat, de azért használnak “gyári” játékokat is.

Az iskola színes, mintegy 25 nemzetből vannak diákjaik, és a diákok negyede nehezebb szociális körülmények közül jön. A mobilitásokba kevesebb lehetőséggel rendelkező diákokat is bevonnak. Az iskola minden szintjén nyitottak az együttműködésre.

Az épület megújításának része az is, hogy átláthatóbbá teszik a tereket, például az ajtókat üvegajtóra cserélik. Ez vonatkozik az osztálytermekre, de az adminisztráció és a vezetők irodáira is. Ez először sokaknak furcsa, de egészében működik és kifejezi az átláthatóságot.

Az iskola felújítására a fenntartó máshonnan keres forrásokat. A családok elvileg havi 50 eurót fizetnek, de ez önkéntes, és kb. a negyede egyáltalán nem fizet. Az iskola fejlesztésre szorul a felszereltség terén, például a természettudományok terén.

Az iskolának van egy iskola kertje, és pár éve állatokat is tartanak, baromfit, ezeket a gyerekekkel együtt gondozzák.

Két épületük van a belvárosban, egymástól pár száz méterre. Az egyik a régi piarista iskola, a másikat 12 éve kapták meg, ott működik most például az óvodai rész. Ez az épületrész sincs modernizálva nagyon. Kérdeztem, hogy van-e légkondicionálás, és nincsen. Nyáron nagyon nehezen viselik a hőséget.

Idén részt vettek a mi Erasmus napi diákkonferenciánkon prezentációval. Több területen való együttműködés lehetőségét vitattuk meg. Akár a rövid- vagy hosszú távú diákmobilitás lehetőségét, vagy a tanítási-képzési tevékenységet is, erre például az MTMI vagy zene területén nagyon nyitottak lennének.

Az eTwinninggel ők is küzdenek, mert sok alternatív megoldáshoz képest bonyolultnak érzik, de egyetértettünk, hogy ezzel dolgoznunk kell, úgyhogy rögtön kapcsolatba is léptünk egymással ezen a felületen.

Pamplona

A pamplonai Compasión piarista iskolában az egyik igazgatóval és kollégáival találkoztam. Elsősorban a nemzetköziesítés volt a téma, de a közelgő közös projektünkről is egyeztettünk.

Létrehoztak egy csapatot (“sin fronteras”, határok nélkül) amiben minden intézményrésznek van képviselői, és akik azzal foglalkoznak, hogy az egyes intézményrészeket hogyan vonják be a nemzetköziesítésbe. Az is felmerült, hogy ebbe diákot is bevonjanak. Több próbálkozás után most kaptak Erasmus támogatást, ez is segíti a fejlesztésüket.

Ők is megkülönböztették az általános iskolájukban az 1-4. és az 5-6. évfolyamot. Az első négyben másfajta projekteket tartanak lehetségesnek. Az 5. évfolyamtól gondolják hogy akár videokonferencia is lehetséges a diákokkal. Az alsóbb évfolyamokon az ének, rajz, képeslapküldés vagy hasonló tevékenységek merültek fel. Hasonlóképpen az óvodás korosztálynál is ilyen tevékenységeket tartanak lehetségesnek.

Az eTwinning számukra is kihívás, ezért közösen megalkottuk az idei Erasmus csere eTwinning projekt kezdeményezést, amit be is küldtünk jóváhagyásra. A többi területen is szeretnénk az eTwinninget kipróbálni, de ehhez először azt szeretnénk, hogy az érintett kollégák regisztráljanak. 

Az Erasmus projektjük címe Europe’s voice, arról beszéltek, hogy milyen tevékenységeket képzelnek el ennek keretében. Vannak olyan projektjeik, ami a városuk azon kerületére vonatkozik, ahol az iskola van. Ezeket a projekteket is be kívánják vonni a nemzetközi együttműködésekbe. A másik, amit be szeretnének vonni, hogy tavaly is részt vettek európai témákról szóló, a városban a diákok részvételével megvalósult vita alkalmakon. Az itt felmerült témák olyanok, amik részei lehetnek az együttműködéseknek.

Az, hogy felmerült, hogy diákokat is bevonjanak a “sin fronteras” munkacsoportba, azzal is rímel, ami a mi törekvésünk, hogy hozzunk létre nemzetközi diákcsoportot, lehetőleg egy személyes részvétellel megvalósuló találkozóval, ahol a diákok dolgoznak műhelyben azzal kapcsolatban, hogy ők mit gondolnak a nemzetköziesítés és az iskoláink kapcsolatáról.

Beszéltünk az MTMI oktatás és nemzetköziesítés összefüggéséről, és lehetséges nemzetközi diák kutatócsoportba való bekapcsolódásról. Az merült fel részükről, hogy ha 2-3 diák bekapcsolódik, akkor mögöttük akár egy egész osztály is állhat támogatólag, egyes tevékenységekbe bekapcsolódva, ez új izgalmas gondolat volt számomra. Egyébként van évfolyamuk, ahol a biológiát angolul tanítják. Ha jól értettem, nem minden évben ugyanazt tanítják angolul a kétnyelvű oktatásban.

Barcelona, Escola Pia Nostra Senyora

Barcelona belvárosában található iskola, 7-12. évfolyamig tanítanak, emellett szakképző iskolájuk is van különböző szakokkal, például egészségügy, informatika, média. Nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, akkreditáltak a közoktatási szektorban is. Korábbi online programjainkba is bekapcsolódtak, onnan is szereztek partnereket is. De az Erasmus projektek mellett többféle erős nemzetközi programokban is részt vesznek, mint az Európai Parlament nagykövet iskolája, és az ENSZ iskolai programjának is részesei, amerikai akkreditációval is rendelkeznek és más programokba is kapcsolódnak.

Az iskola nemzetközi kapcsolatokért felelős kollégájával találkoztam, és a tavaly nálunk szakmai látogatást tevő természettudományos tárgyakat tanító kollégával.

A nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa korábban részmunkaidőben, most teljes munkaidőben végzi ezt a feladatát, és bekapcsolódik a most induló rendtartományi nemzetköziesítésért felelős munkacsoportba is. Külön iroda és egy közösségi tér tartozik hozzá, ahol főképp a nemzetköziesítéssel kapcsolatos tevékenységeket végzik.

Az iskola ugyan hét emeleten helyezkedik el, de tágasak és átláthatóak az oktatási terek, és közösségi terek is rendelkezésre állnak. Az ajtók, falak sok helyen vannak (már) üvegből. A szakképzés miatt is különböző tipusú természettudományos laborokkal rendelkeznek.

Németet is tanítanak a 9-10. évfolyamban, páran az érettségi képzésbe is tovább viszik.

Áttekintettük az Erasmus pályázattal és az anélkül elérhető nemzetközi tevékenységeket. Elkötelezettek a rendtartományokban a partner iskolák segítésére a nemzetköziesítésben, ami szerintük is apró lépésekkel, és Erasmus támogatás nélkül is megvalósítható tevékenységgel indulhat. Az a legfontosabb kérdés, hogy mire van szüksége az adott iskolának, amiben segíthet a nemzetköziesítés. A vezető elkötelezettségén sok múlik.

Az iskolának Erasmus terén szakmai látogatások, csoportos diákcserék terén van leginkább gyakorlata. Elmondásuk szerint a nemzeti ügynökségük a tanárképzéseket nagy számban nem ajánlja, és a nyelvi képzéseket eleve nem támogatja, csak a módszertaniakat. A tanítási, képzési tevékenység, a szakértő meghívása új számukra, de szívesen kapcsolódnának a következő igénylésnél.

Nyitottak lennének viszont akár más piarista iskolákkal ugyanazon képzésre küldeni kollégát, vagy bekapcsolódni kifejezetten őket megcélzóan szervezett képzésen részt venni. Ez lehet akár MTMI, akár nemzetköziesítés, vagy vezetői tréning.

Az Erasmus projektben eddig lezárt éveik értékelése 90% feletti volt, például azt kérték tőlük, hogy több olyan videót készítsenek, amin a résztvevők beszélnek.

A rövid- és hosszú távú diákmobilitással még nincs tapasztalatuk Erasmus pályázatban, de a rövidtávúval szívesen kezdenék, akár nálunk februárban a projekthéten.

A nemzetközi természettudományos diák kutatócsoport is érdekes lehet számukra. Akár úgy, hogy pár érdeklődő diák bekapcsolódik, akár úgy, hogy az érettségire készülő MTMI irányultságú diákok a 11. évfolyamon projektet terveznek és kezdenek megvalósítani, amihez jól jöhet nekik, ha külföldi diákok is kapcsolódnak. Egyébként ezt akár más spanyol iskoláknak is felvethetjük.

Az iskolában működik vitakör, ráadásul angolul. Hetente egy este találkoznak 17:30-19:00-ig, diákok szervezik és vezetik, módszeresen készülnek fel a vitákra. Van weboldaluk és közösen találják ki a témákat. Az alkalmak után beszélik meg az érintett tanárokkal, hogyan sikerült. Büszkék arra, hogy önkéntesen is bátran használják az angolt, nem csak tanórai körülmények közt.

Az Erasmus mobilitásokba nem csak pedagógus alkalmazottaikat vonnak be, kísérőként a második személy más is lehet, és elvileg szakmai látogatás is lehetséges számukra. Az egész iskolát szeretnék nemzetköziesíteni, és az inkluzív szemléletet is erősítik ezzel.

Az eTwinning újabb verzióját bonyolultabbnak látják, nem igen tudják használni, de szeretnék.

Tavaly részt vettek az Erasmus napi diák konferenciákon, idén nem. Nagyon jónak tartották a 2021-es tanári Erasmus napi online konferenciát, és örülnének, ha ismét lenne, esetleg a szervezésbe is bekapcsolódnának. A tapasztalatcsere és a személyes találkozások voltak benne fontosak, és hogy ötleteket adott. Lehetne két része, egyik kifejezetten a szervezet nemzetkköziesítéséről, a másik szakmai, akár szaktárgyi területekről.

Szintén nagyon jónak élték meg, amikor az EMBL virtuális látogatásán vettünk részt több országból közösen, örülnének hasonlónak, folytatásnak.

A felmerült nemzetközi képzési ötletek közül jónak tartanának MTMI képzést akár Kecskeméten, de vezetők és Erasmus koordinátorok képzése is jó lenne. De nem csak képzésben, hanem közös szakmai látogatásban is lehet gondolkodni, ahol a helyi valóságot megismerve lehet közösen dolgozni a hálózatosodás erősítésén.

Az egész iskola bevonását tartják fontosnak, például a művészetek terén is nyitottak közös projektre.

Mivel latint is tanítanak, érdekesnek tartják a felvetésünket (Sipőcz Brigitta tanárnő) közös latinos projektre, mivel ezt a területet nehezebb bevonni amúgy.

A közös online órákra általában nyitottak akár angol, akár német nyelvből, a technikai megvalósításon kell dolgozni.

A nemzetközi diák workshop mint csoportos diák mobilitás is illeszkedik az elképzeléseikhez, ezen iskolánként 2-3 diák vehetne részt, és közösen dolgoznának a nemzetköziesítés témáján. Ez mind a vitakörhöz, mind az ENSZ vagy az EU Parlament nagykövet iskola programjához jól illeszkedik.

Ahhoz, hogy hálózatosan tudjunk programokat kezdeményezni, a februári költségvetés igénylés előtt érdemes egyeztetni.

 

A végére a konklúziót a ChatGPT-től kértem, ez lett belőle (picit módosítva):

Az út során hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam a spanyol piarista iskolák nemzetköziesítési stratégiáiról, módszertani megoldásairól és innovatív projektjeiről. A látogatás megerősítette, hogy a hazai iskoláink számára fontos a további nyitás, és lehetőséget kínál a további szakmai együttműködésre a nemzetközi színtéren. Az iskolák vezetőivel és pedagógusaival folytatott párbeszéd rámutatott arra is, hogy bár a célok sok esetben hasonlóak, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazított megoldások megkönnyítik és támogatják a fejlődést. A spanyol kollégák elkötelezettsége és a közös projektek iránti érdeklődése inspiráló volt, és jó alapot nyújt az új együttműködésekhez, melyek révén a jövőben még több lehetőség nyílik a diákok és a tanárok számára egyaránt.

Mikulás Domonkos igazgató

/sites/default/files/styles/tartalom_kep/public/2024-10/spain-001.jpg?h=0575aa24&itok=KFtdRbuH