Ezen a héten az egész Piarista Iskolában, az óvodától a gimnáziumig projekthét valósult meg. Egyáltalán nem voltak tanítási órák, a hangsúly a projektben való tanuláson volt. A nevelőtestület már több éve vesz részt ezen e téren egyéni vagy csoportos képzéseken, és idén először jelenlétben valósult meg egész iskolát érintő projekthét. A projektmunka más diák és tanár szerepeket vár el, mint a hagyományos tanítás: itt a tanár inkább segítőként, facilitátorként van jelen, az aktivitás elsősorban a diákoké. A saját tanulási folyamataikat maguk tudják befolyásolni, meghatározni.
Az Óvodában egységes témája volt a projektnek, az Általános Iskolában évfolyamonként változott. A Gimnáziumban a tanárok által javasolt témák közül a diákok választottak, évfolyamtól függetlenül. Emellett volt pár speciális projekt is, három diákcsoport Erasmus plusz pályázat keretében külföldön vett, vesz részt projekthéten: Németországban, Ausztriában és Spanyolországban salzburgi, rheinbachi és pamplonai partner iskolánk diákjaival.
Két másik módon is kapcsolódott a projekthét a nemzetközi kapcsolatokhoz: külföldi diákok is részt vettek benne Kecskeméten is. Két katalán diák a két hónapos vendégtanulóságát tölti nálunk, két diák a szlovákiai Privigye, három pedig a szintén szlovákiai Trencsén piarista iskolájából jött kifejezetten a projekthétre. Mindannyian családok vendégei, illetve hét közben van, aki a kollégiumban lakik.
A másik nemzetközi vonatkozása a projekthétnek, hogy hétfőn és kedden két münsteri munkatárs érkezett az iskolába szintén az Erasmus plusz program keretében meghívott szakértőként, hogy az általuk fejlesztett, a Selye János Diáklaborhálózat programban beszerzett SenseBox nevű, digitális mérésekre, projektekhez használható eszközökről tartson képzést. Hétfőn diákjainknak tartottak felkészítést, akik egész hétre ezt a témát választották projektjüknek, kedden pedig pedagógusoknak, közte a szegedi Radnóti Gimnázium és a dabasi Táncsics Gimnázium munkatársainak a piarista tanárokkal közösen.
A projektek eredményét a diákok pénteken mutatták be, a gimnáziumban egész délelőtt zajlottak a bemutatók, a diákok hat teremben egymásnak adták elő eredményeiket, számoltak be a hét munkájáról és a született produktumokról.
Az alábbi projekteken dolgoztak a piarista gyerekek, diákok:
Óvodai projektünk címe: “Ki leszek a porondon?”
„Az év körforgásához alkalmazkodva a Farsang témája került a középpontba. Az átváltozás, az alkotás, a barátság öröme és a kreativitás megélésének sokszínű lehetősége került a középpontba. Cirkuszi porondon gyakorolták a különböző mozgásformákat a gyerekek, farsangi fánk készült só-liszt gyurmából, s az alkotóműhelyben különböző technikákat gyakorolhattak a gyerekek.
Egy gyermekszáj: “Olyan lelkes voltam, hogy sok fánkot sütöttem.”
A tevékenységek szerepjátékokban csúcsosodtak ki.”
Alsó tagozat
„Az 1. évfolyamon az állatok világáról tanultunk sokat. Gyűjtöttünk képeket, tanultunk játékokat, hallgattunk mesét, énekeltünk, rajzoltunk s a végén szép tablók készültek a témában. Csoportokba rendeztük az állatokat élőhelyük, fajuk, jellegzetességeik alapján.”
„A 2. évfolyamon a „Honnan kerül az ivóvíz a poharunkba?” kérdésre kerestük a választ. Azt kutattuk a Katona József Könyvtárban, hogy a régi korok emberei hogyan jutottak ivóvízhez. Az osztályban a behozott vízminták keménységét mértük műszerrel, szülői segítséggel. Az Öveges Laborban vízzel kapcsolatos fizikai és kémiai kísérleteket végeztünk. Látogatást tettünk a Bácsvíz ll-es számú telephelyén, ahol választ kaptunk arra, hogy a mai kor emberéhez hogyan jut el a jó minőségű ivóvíz. A hét folyamán különböző vizeket kóstoltunk, kerekes kutakat, gémes kutakat készítettünk. Nagyon sok információval és élménnyel gazdagodtunk. A gyerekek ismereteiket projekt naplóban rögzítették írásos és rajzolt formában.”
A harmadik évfolyam projektje: Hogyan lesz a búzából kenyér?
„Erre a kérdésre kereste a választ a harmadik évfolyam a projekthét keretein belül. Sok tevékenykedéssel (csíráztatás, sikér kinyerése búzaszemből, könyvtári foglalkozás, dagasztás, LegoWedo programozás) saját tapasztalatokra alapozva szereztek új ismereteket a gyerekek. A hagyományos tanulási módszerek, terek elhagyásával, a közös felelősségre alapozva, kreatívan, egyéni megoldásokkal jutottak el „búzától a kenyérig”.”
„A negyedik évfolyam projekt témája a mozgás volt. Csapatonként kutatómunka segítette a mélyülést a témakörben. Készítettek interjút edzőkkel, majd a beszélgetés alapján heti edzéstervet terveztek. Gyurmából kiraktak mozdulatsorokat; keresztrejtvényt, verset, mesét írtak a csontokról. Különféle eszközökkel kipróbálták, milyen, ha a mozgásukban korlátozottak. Az évfolyam közös táncot is tanult, vegyes csapatokban sor és váltóversenyeken vetélkedett.
Felső tagozat
„5. évfolyamon a közlekedési lehetőségeket vettük számba az iskolába történő eljutáshoz. Autós, kerékpáros gyalogos és közösségi közlekedés került elő, ezek környezetterhelési következményeivel, gazdaságossági szempontjaival és az egészségünkre gyakorolt hatásaival.”
„A 6. évfolyamon “A FA” témával foglalkoztunk. Megnéztük a fa felhasználásának különböző lehetőségeit. Az első napon a fa mint élőlény, a másodikon a fa mint anyag, a harmadikon a fa a művészetekben volt a témánk. Készítettünk plakátot. faliújságot, fotókat, kahootot, riportot, kisfilmet. A gyermekek digitális kompetenciáját is fejlesztettük, QR kódokat generáltunk az elkészült munkákból. Ezek egy jelképes fa leveleit alkotják. A tudás megosztására egy, a kápolnában berendezett kiállítás keretében kerül sor, melyet minden érdeklődő megtekinthetett.”
„A hetedikesek arra keresték a választ, “Miért sokszínű a víz?” A víz sokoldalú jelentőségéről szereztek információkat és a víz sokszínű, kreatív lehetőségeit próbálták ki a tanulók. Zenéltek, kísérleteztek és vizsgálódtak.”
„A projekthéten a 8. évfolyam a következő kérdésre kereste a választ: miért változnak a csontjaink? A csoportok forgórendszerben ugyanazokon a foglalkozásokon vettek részt: laborgyakorlat, régészet-antropológia, tartásjavítás, röntgen-felvételek vizsgálata, csontok megjelenése a Bibliában és a művészetekben, testmagassággal kapcsolatos vizsgálódások. Produktumként csontváz modelleket terveztek és építettek a diákok, de készültek lapbookok is, melyek a héten szerzett tudást összesítik, miként az elkészült prezentációk és digitális anyagok is. Egyéni produktumként esettanulmányt készítettek a tanulók egy, a családban történt betegség vagy baleset lefolyásáról. Zárásként egy Google űrlap segítségével mértük az ön- és társértékelés megvalósulását, a projekt eredményességét.
A Gimnáziumban az alábbi projektek zajlottak, általában évfolyamok szempontjából vegyes résztvevőkkel (néhány projekt leírása még nem készült el, Salzburgból a csoport pedig épp ma érkezett haza):
Lenn az alföld tengersík vidékin
13 diák vett részt különböző évfolyamokról, akik 4 csoportot alkotva az Alföld témáját járták körbe. Prezentáció készült Petőfi munkásságáról, illetve a Hungarikumokról, plakát és egyben honlap is a Kiskunsági Nemzeti Parkról és 2-2 növényről és állatról, és egy társasjték is született az Alföld Kincseiről.
A diákok összességében ügyesen vették az akadályokat, bár többen többször újra kellett kezdjék a munkát, hogy valóban olyan záró feladatokat hozzanak létre, amelyre mindenki büszke lehet.
Miért beszélünk?
A projekt iránt érdeklődő 18 diák a beszéd témakörét járta körül természettudományos és humán nézőpontból egyaránt. Együtt megtekintettük a Király beszéde című filmet, ami a beszéd történelmi szerepére és a beszédhibákra hívta fel a figyelmet, valamint elemeztük Cicero Catilina elleni első beszédét. A diákok egyik csoportja a kódolással és a kódfejtéssel kezdett behatóan foglalkozni, mások a beszéd és a tömegmanipuláció kapcsolatát elemezték, a harmadik csoport a beszédhibák és a logopédia témakörét járta körül, a negyedik csoport pedig a hangszennyezést, valamint a hangképzés fizikai és biológiai alapjait kutatta. A negyedik nap végére a tanulók alapos munkája eredményeként értékes produktumok készültek, prezentációk, interjúk, szónoklatok, ismeretterjesztő szövegek és kvízkérdések formájában.
Király kecskeméti KM év
A Kalazancius Mozgalom (KM) egy tanévet felölelő programjait kellett megterveznie azoknak a diákoknak, akik erre a projektre vállalkoztak. A kirándulás tervezéstől a média megjelenésig, a jelentkezési lapok készítésétől a plakát alkotásáig széles területen lehetett javaslatokat készíteni.
Miként építsük bolygónk jövőjét?
A Miként Építsük bolygónk jövőjét projektben 25 diák dolgozott együtt öt csoportban. Mindegyik csoport más témát választott: levegőszennyezettség, szegénység, mentális és fizikai egészség, tiszta levegő és a mozgáskorlátozottak helyzete. A nemzetközi csoportban katalán, szlovák és magyar diákok dolgoztak közösen angol nyelven. A projekt folyamán prezentációk, plakátok és videók készültek.
Osztálykirándulás szervezése a Balaton körül
„Aktív projekthéten vagyunk túl. A projekt kérdése: Miért a Balatont válasszuk osztálykirándulás céljából? Népszerű volt a téma a diákság körében, 29 diák döntött úgy, hogy ezen a témán szeretne dolgozni egy héten át. Pörgős, változatos, érdekes programokat állítottak össze a csoportok, nagyon figyelve a kirándulás költségvetésére is. Komoly „verseny” alakult ki a csoportok között, hogy kik tudnak érdekesebb programot összeállítani minél olcsóbban. A Balaton bővelkedik a kulturális programokban is, így helyet kapott az irodalom és a történelem is az előadásokban.”
Preventív egészségmegőrzés
A Hogyan őrizhető meg az egészség? kérdésével 24 tanuló foglalkozott aktívan 5 csoportban a héten. A fő témából többfelé indultak el az egyes csoportok. Így az elsősegélynyújtás, a gyógytorna, a mozgási szervrendszer problémái, a cukorbetegség . illetve a mentális betegségek is előtérbe kerültek. A projekt eredményeként a prezentációk mellett plakát és videófilm is készült. Két csoport szakember (gyógytornász, orvos asszisztens) segítségét is igénybe vette a projekt megvalósítása során.
Március 15.
A 9. b osztály egy közös projekten dolgozott, amely kapcsolódik az idei március 15-ei megemlékezéshez. A kitűzött cél a műsor forgatókönyvének megírása, egy kicsit a hétköznapi ember életéből kiindulva. Az osztályt 6 csoportra bontva egy-egy jelenetet dolgoztak ki, a helyszín jelentőségével, az történelmi események szereplőivel megismerkedve. A hét végére elkészült a forgatókönyv, a szereposztás, és az egyes helyszíneket bemutató színpadkép terve is.
Demokrácia projekt
„12 diákunk utazott testvériskolánkba, a németországi Rheinbachba, közös projektünk témája a demokrácia és politika volt. Programjaink ehhez kapcsolódtak több különböző helyszínen. A St. Josef-Gymnasiumban a helyi diákönkormányzat képviselőivel beszélgettünk. A városházán a polgármester mesélt Rheinbach múltjáról és jelenéről. Ellátogatott hozzánk a térség parlamenti képviselője is, aki a választási rendszerről, a képviselő feladatairól, a helyi közösségi politika céljairól és a német-magyar gazdasági kapcsolatokról beszélt. A kölni Dokumentációs Központban interaktív demokráciaépítő-játékban vettek részt a diákok, a bonni Történelem Házában pedig Németország 1945-től napjainkig tartó történelmével ismerkedtek. Végül a düsseldorfi tartományi parlamentben, a Landtagban tettünk látogatást, ahol Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányzásába pillanthattunk be. Felejthetetlen élmény volt a német kultúrával, mindennapi élettel, hagyományokkal, ünnepekkel és fogadóinkkal való találkozás.”
Digitális mérések szenzorokkal
Hét diák vett részt a Bányai Gimnázium diáklaborjában szenzoros digitális méréseken. Az első foglalkozáson megismerkedtek a mágneses, mozgásérzékelő és hőmérséklet szenzorokkal és az adatgyűjtőhöz tartozó számítógépes háttérrel, valamint telefonjuk mágneses szenzorával. A továbbiakban pedig érdeklődésüknek megfelelően két csoportot alkottak.
Hárman mozgásérzékelő segítségével különböző kisautók gyorsulását mérték különböző meredekségű lejtőkön illetve különböző anyagú felületeken. Megvizsgálták a mechanikai (helyzeti, mozgási, rugalmas) energia megmaradását valós körülmények között, ha hat a súrlódás és a közegellenállás, és nem tökéletesen rugalmas a rugó.
A másik csoport pedig a mágnesességet vizsgálta. Fordulatszámot mértek Hall-szenzorral, tapasztalták a sok évig egyhelyben álló vastárgyak (például laborasztal lába) felmágneseződését, megmérték, hogy az áramjárta tekercsben hol a legnagyobb a mágneses indukció. Mivel sokat lehet olvasni a távvezetékek, mobiltelefonok, egyéb elektromos eszközök mágneses mezőjének esetleges egészségügyi hatásairól, végül az áramot használó elektromos eszközök körüli mágneses mező erősségének távolságfüggését és az árnyékolás lehetőségeit vizsgálták.
A "tudományos munka végzése" mellett legalább olyan fontos volt a többi elem: az együttműködés a csoport többi tagjával a közös célért, az irányítói szerep kipróbálása, az ötletek elfogadtatása, elfáradás esetén a munka továbblendítése, az igényes PPT elkészítése, az előadás szövegének megfogalmazása, és a projekt nagyközönségnek való bemutatása.
Hogyan válhatsz kutatóvá az Öveges Diáklaborban?
„Egy 9 fős, 2 csoportban dolgozó gimnazista társaság az alábbi nyitott kérdésből indult ki a projektjük során: Hogyan válhatsz kutatóvá az Öveges Diáklaborban? A hét folyamán a tanulók megismerkedtek a kutatással, a kutatási terv ismérveivel, illetve az iskolában működő diáklaboratórium által nyújtott lehetőségekkel. A Münsteri Egyetem 2 munkatársával angol nyelven beszélgettek a kutatói életpályáról, illetve kipróbálták a különböző környezeti paraméterek mérésére alkalmas SenseBox rendszerét is. A projekt második felében a csoportok az iskolában, illetve a városban különböző problémákat, kutatási ötleteket gyűjtöttek, melyek közül egyet saját kutatási terv létrehozása által részletesen ki is dolgoztak.”
Miért álljunk fel a gamer székből? - Mozgásos játékok
18 diák vállalkozott arra, hogy bebizonyítsa miért érdemes felállni a gamer székből. Miután rövid kutatást tartottak a mozgás és játék fontosságáról, felmérték a diákok körében, mennyire szeretnek mozogni. Minden csapat egy új mozgásos játékot talált ki egy már meglévőre alapozva. A hét során mind az eredeti és a továbbfejlesztett formát is a gyakorlatban kipróbálta a projekten dolgozó összes diák, ezt videó formájában bemutatták a pénteki zárónapon. A szabályokat rajzos formában is rögzítették, plakátot készítettek az új sport népszerűsítésére. A született mozgásos játékok bizonyára ösztönzően hatnak a diákságra.
Iskola vallási életének újragondolása
A különböző évfolyamok diákjaiból összeállt csapatok a gimnázium vallási, lelki életéről gondolkodtak a hét során. A csapatok igyekeztek felmérni a diákok véleményét az iskola lelki programjairól, és ez alapján fogalmazták meg javaslataikat a már létező programok megújítására, illetve egészen új programok megvalósítására is tettek javaslatokat.
Énekkari projekthét
„Az énekkar a márc. 13-17-ig tartó erdélyi útra készült fel az elmúlt négy napon, illetve aki épp nem szólampróbán énekelt, közben Farkas Ferenc, Kodály Zoltán, Mozart műveivel foglalkozott szép eredménnyel.
Munkamódszer: mind a négy szólam (szoprán-alt-tenor-basszus) minden délelőtt egy 40 perces szólampróbán vett részt, majd 12 órától 13 45-ig egy hosszú összpróbán énekeltük össze az aznap tanultakat.
Eredmény: ugrásszerű fejlődés a kórus hangképében, önbizalom erősödés, derű, munkakedv. Számomra a Jóisten kegyelme volt ez a hét. Összességében és néhány részletében különösen. Egész máshogy szól a kórus, mint egy héttel ezelőtt.
Minden projektrésztvevő 170 perc szólampróbán és 360 perc összpróbán van túl, sokat és nagyon eredményesen dolgoztunk, Istennek hála.”
A 4R-attitűd Pamplonában (Reduce, Reuse, Recycle,Rethink)
10 diákunk, 2 nyelvtanár kiséretében megismerkedett a pamplonai hulladékfeldolgozás különböző módjaival, a 21. századi környezetvédelem és környezettudatosság főbb irányelveivel. A cikk írása idején a program még tart.
