"Megérteni a tényeket, a jövőt építeni – diáklaborok a fenntarthatóság, a demokrácia és a társadalom terében" címmel zajlott 2026. március 8–10-ig a németországi Osnabrückben a német diáklaborok 21. országos találkozója, amin ezúttal is sikerült részt vennem, most egyedül az iskolából és Magyarországról. Ez nekem picit nehezebbé tette a jelenlétet, mert mindig segített, ha közösen tudtunk készülni, reflektálni, kapcsolatokat építeni, feladatokat felosztani. Az alábbi részletes beszámoló a kapott benyomásokat és ismereteket foglalja össze elsősorban azzal a céllal, hogy a diáklaborokban dolgozók, természettudományos tanárok képet kapjanak a program által nyújtottaktól.
Az út az Erasmus+ 2025-ös akkreditációs projekt (2025-1-HU01-KA121-SCH-000331364) támogatásával, szakmai látogatás formájában valósult meg a Lernort Labor - Németországi Diáklaborok Szövetségével együttműködésben. Fő célom a német diáklaborokkal, a szövetséggel való találkozás során új tapasztalatok szerzése, szakmai kapcsolatok építése, párbeszéd erősítése volt, a programokon való részvétel, a saját tevékenységeink bemutatása, a műhelyekbe és párbeszédbe való aktív bekapcsolódás segítségével. Személyes tanulási céljaim az idegen nyelvű szakmai kommunikáció erősítése, fejlődés a vezetői szerepben a vezetőkkel való tapasztalatmegosztás során; az MTMI területen szakmai ismeretek szerzése, elsősorban a saját diáklabor és a magyar diáklaborok munkájának támogatása céljából, de egyben a tudományos szemléletmódban fejlődés is; a konferencia kiemelt témájában látókör bővítés: tudománykommunikáció, annak társadalmi szerepe, különösen a demokrácia vonatkozásában; a digitalizáció terén impulzusok gyűjtése, például diáklaborok módszertanából, az AI használatáról való tanulás által, de akár a konferencián való részvétel során alkalmazott digitális eszközökből; vezetői attitűdök terén, a partnerek vezetői tapasztalataiból tanulva fejlődni, szemléletben alakulni; a fenntarthatóság terén diáklabor projektek megismerése, együttműködés keresése; lehetséges diáklabor és diák együttműködési lehetőségek találása új vagy régi partnerekkel.
A felkészülés során az esemény programját áttekintve átgondoltam és rögzítettem a tanulási céljaimat. A programban szereplő, már elérhető előadások témájának utánanéztem, a megadott szakirodalmat AI segítségével feldolgoztam (NotebookLM használatával), így a helyszínen már felkészülten, jobban értettem a tudományos tartalmakat is. Kollégákkal együttműködve elkészítettük a poszterünket, ami négy témát ölelt fel a magyarországi diáklaborok és az Öveges Diáklabor, a Selye János Diáklaborhálózat működéséből: a mobillabort, a nemzetközi kutatócsoportot, a Bosch-együttműködéssel készült projektünket és a tervezett Erasmus+ tanárképzést.
Bár csak pár nappal a program kezdete előtt jelent meg, szintén AI segítségével fel tudtam dolgozni a poszter szekció absztraktjait is: kértem összefoglalót a megjelenő témákról, kiemelve azokat a területeket, amelyek jobban érdekeltek, mint a lehetséges nemzetközi együttműködések, a környezeti mérésekkel kapcsolatos projektek, általában a középiskolai diáklaborokban tehetséggondozás területén alkalmazható projektek. Próbaképpen a konferencia programját is betápláltam, kérve az AI-t, hogy az egyes programokhoz adjon megfigyelési szempontokat a tanulási céljaim vonatkozásában. Ezeket elérhetővé tettem a telefonomon, néha használtam is menet közben, de azért annál sűrűbb volt a program, erősebb jelenlétet igényelt, minthogy ezek mentén tudjak kényelmesen haladni.
A közösen készített poszternek köszönhetően is, sikerült aktívan részt venni a rendezvényen. Bár a poszterszekció nem volt olyan élénk, mint szokott, talán azért is, mert a nagy része egy viszonylag szűk teremben kapott helyet, azért sikerült a témáinkkal párbeszédbe kerülni más laborok képviselőivel. Emellett korábbi és új kapcsolatok mentén is beszéltünk a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről, például vízminőség és más környezeti mérések vonatkozásában. A német laborszövetség vezetőivel is beszéltünk az európai hálózatosodás lehetőségeiről is. A német szövetség aktuális kihívásairól is beszélgettünk, és a plenáris alkalmokon is előkerültek ezek. Olaf Haupt, aki eddig az ügyvivője volt a szövetségnek, a közelmúltban elhunyt. Vele is jó kapcsolatunk volt az elmúlt években. És mint a méltatásában is elhangzott, jó példa volt arra, hogy valaki "akár mint egymaga is tudhat komoly változásokat, fejlődést előidézni munkájával". Az ő szerepének nagy részét átvevő kollégával beszélgettünk például a konferenciaszervezés feladatairól és összetettségéről is, például az adatvédelmi kérdésekről. Lehetséges Erasmus plusz projektekről beszélgettem saarlandi, bielefeldi, dortmundi, müncheni kollégákkal és az országos vezetőkkel is.
A rendezvény hivatalos megnyitóján a helyi és országos szervezőkön kívül jelen volt és felszólalt az Osnabrücki Egyetem elnöke, a Deutsche Bundesstiftung Umwelt képviselője és Olaf Lies, Alsó-Szászország tartomány miniszterelnöke is. Ezzel is jelezték, hogy a diáklaborok fontos szereplői a német társadalomnak. A német társadalom számára a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés nem "kiegészítő téma", hanem központi. A tudományos nevelés nem csak tények egymás mellé rakását jelenti, hanem a tudomány mint módszertan is fontos. Az Egyetem elnökétől elhangzott, hogy pont a mostani spórolások idején fontos tudatosítani, hogy a diáklaborok az egyetem alapfeladatához tartoznak, ablakot nyitnak az egyetemi kutatásra, összekötik a tanárképzést a kutatással. A tudományok megértése a demokrácia kérdése is, a tények tiszteletére, a tudományos módszer megértésére nevel, így segíti a társadalomban való eligazodást. Miniszterelnök úr például a tévedés fontosságára hívta fel a figyelmet: ha minden működik, akkor lehet, hogy semmit se tanultunk. Ha hibák vannak, az annak a jele lehet, hogy tényleg tanulás zajlik.
A német laborszövetség működéséhez kapcsolódóan mondták el, hogy elkezdték a “Diáklabor-Atlasz” negyedik kiadásának előkészítését, a forrást megkapták hozzá, 2028-ra jelenhet meg. A kötet fő témája a továbbtanulási- és pályaorientáció. Összegyűjtik az ehhez kapcsolódó létező programokat, szerepel majd benne egy tanulmány a témáról, az egyes diáklaborok bemutatásának aktualizált változata, a diáklaborokról szóló monográfia frissítve. Ez a kiadvány eddig is segítette a diáklabor jelenség áttekintését, megértését, és segíti a munkánkat az is, ha újabb változata jelenik meg. Egyébként maga az atlasz rész kereshetően online is elérhető.
A Szövetség továbbra is kiadja a LeLa magazin kiadványt, tavasszal nyomtatva is, ősszel csak online, ebben tájékoztatnak a szövetség és a diáklaborok mindennapjairól. Az aktuális szám a LeLa díj tavalyi nyertes pályázatairól és az idei konferenciáról szól.
A Lernort Labor szövetség jövőjével kapcsolatban elhangzott:
Továbbra is megszervezik az éves konferenciákat és az online működő rendszeres “törzsasztalt”, hogy a megosztást lehetővé tegyék. Támogatják a diáklaborok fejlesztését, többek közt új célcsoportok bevonásáért. Céljuk a diáklabor munkatársak továbbképzése is.
A régi együttműködéseket meg szeretnék őrizni és újakat kialakítani. A Szövetséget professzionalizálni és továbbfejleszteni szeretnék.
Ehhez szükség van a tagok elkötelezettségére és kreativitására.
A víziójuk: a globalizált és természettudományos-technikai által alakított világban minden fiatalt felkészíteni a tudatos és felelős cselekvésre.
A konferencia programjában markánsan megjelent a tudománykommunikáció, azon belül is a média szerepe. Rögtön a vasárnap esti “Icebreaker” programhoz kapcsolódóan tartott előadást Jacob Beautemps, a Breaking Lab YouTube-csatorna készítője. Bevezetőjében beszélt például arról, hogy a napenergia felhasználásával való energiatermelés növekedése rendre nagyságrendileg felülmúlja a mindenkori előrejelzéseket. A szél- és napenergia-termelés költsége már jelentősen alacsonyabb lett a szén- és gázalapú energia előállításánál. Az atomenergia valahol a szén és a gáz között van. A változáshoz idő kell, és sose csak egy megoldás van. SZükséges a felvilágosítás, és ehhez három szabályt fogalmazott meg, amit alkalmaz. Az első, hogy az elején mindig kell valami, egy “horog”, ami fennakasztja a nézőt. Példának hozta azt a videót, ami az Internet működtetésének széndioxid-kibocsátásáról szól. Ennek címe: “Ez a videó algákat termel”. A kezdő képen is az algatermelés látszik. Ez felhívja a figyelmet, mint egy clickbait-cím. A második, hogy a számokat érthetővé kell tenni, besorolni, vizualizálni, érzékeltetni. Mert önmagukban a számok nem mondanak semmit. Például egy videóban bemutatott egy széndioxid megkötésére készített építményt, ami évi 4000 tonna megkötésére alkalmas, amit aztán a föld alatt raktároz. Ez a szám nem mond önmagában sokat, de ha odateszi, hogy ez 357 átlagos német ember kibocsátásának felel meg, akkor a nagyságrend már jól látszik. A harmadik szabály, hogy a tudásátadás egyik kulcsa a kérdezés. Ha egy videóban “csak” a helyes magyarázat hangzik el, akkor a néző úgy érzi, hogy megértette, de kevésbé növekszik a tudása. Ha a filmben párbeszéd zajlik, akkor lehet, hogy összezavarodottabbnak érzi magát a néző, de a tudása jobban növekszik. A tanulás energiát igényel, és ez nem rossz… A három szabály a videókhoz tehát a horog, a vizualizáció és a kérdések. Negyediknek pedig hozzátette még, hogy ébresszünk reményt.
A másik tudománykommunikációról szóló előadás Lars Fischer tudományos szakújságíró előadása volt. Előadásának témája a “Fakt oder Fake” volt, azaz hogy mit tegyünk a téves információk ellen. Mindezt a Spektrum.de munkatársaként mondta el. Szerinte a tudásközvetítés kultúrája átalakult. A tudást már sokszor nem elsajátítjuk, létrehozzuk, hanem használjuk, fogyasztjuk. Ahogy az érdekünk szolgálja. Nagy a bizalmatlanság a “szakértőkkel” kapcsolatban. Az állítások többnyire nem igazak vagy hamisak, hanem hasznosak vagy károsak. A tudománnyal való pozitív foglalkozás motivációja többnyire a szórakozás vagy az önmegmutatás: “mivel tudok felvágni?”. Példának hozta a “superfood” téveszmét - az emberek nem tudják eldönteni, hogy igaz-e. A téves információk eszköze az ismétlés. Ezért nem elég egyszer cáfolni. Az érzelmek felől is meg kell közelíteni. A helyes információt ugyanúgy ismételni kell. A “clickbait” sem rossz ezért, meg kell fogni az embereket. A “horog”, ami megfogja a figyelmet, lehet legyűgözés, humor, veszély, meglepoetés, ellentmondás, túlzás, hétköznapi kapcsolódás, nagy kérdések, aktuális viták. Fontos az izgalmas kezdő kép is, esetleg a hasznosíthatóság, a cselekvésre felhívás, a rejtély. A tudománynépszerűsítő cikkekben elég egy-két üzenet. Többet úgysem jegyeznek meg az olvasók. Ha a fakenyews-t le akarjuk győzni, ugyanazokkal a módszerekkel kell közvetíteni a helyes információkat szerinte. Az emberek 80%-a szerinte az igazi tudományra kíváncsi, csak lusták hozzá, de nem tudományellenesek.
Egy tudományos kutatásról szóló előadás is helyet kapott a programban, a másik betegség miatt elmaradt. Egy osnabrücki professzor, Dr. Achim Paululat előadása azt mutatta be, mi lehet a kapcsolat a gyümölcslegyek és az emberi szívbetegségek kutatása közt. Azt az izgalmas összefüggést mutatta be, hogy egy szívbetegség, amiben a férfiak, ha örökölték, jellemzően 20-40, a nők 60-70 éves korukban meghalnak, a legyeknél is nagyon hasonló génmutációval van jelen. A kiinduló példa egy 2008-as futballmeccsen történt tragédia volt, ahol az egyik játékos összeesett és három nap múlva bele is halt a szívelégtelenségbe. Az örökölt betegség következményeképp a szívfal egy részében az izom helyett zsírszövetek foglalják el lassan a helyett, így egy idő után a szív nem elég erős, feladja. Mivel az ezt okozó génmutáció szinte azonos a legyeknél és az embereknél, a legyeken lehet vizsgálni a betegséget, a legyeknél ugyanúgy okoz szívelégtelenséget. Így találták meg a betegség okát, hogy a mitokondriumok, a “sejtek erőművei” hibásak, egyre több “kipukkad”. A betegséget sajnos nem tudják gyógyítani, csak a hajlamot felismerni. Transzplantációra megelőzésképpen nincsen lehetőség, csak akut helyzetben, ha a szívelégtelenség létrejön.
A konferencia hagyományos programja a “labortúra”, választani lehet, hogy ki melyik helyi labort látogatja meg. Én az SFB 1557 - CellNanOS laborban jártam, ami annyiból szerencsés volt, hogy kapcsolódott a másnapi szívbetegségről szóló előadáshoz, mert az ottani képalkotó eszközöket használták. Alabort 2012-ben tervezték egy nagy projekt keretében, és különleges képalkotó eszközöket telepítettek oda. Érdekes, hogy úgy igyekeztek a tereket tervezni, hogy minél inkább az együttműködést szolgálják, hisz kémikusok, fizikusok és biológusok dolgoznak itt együtt. Ahol csak lehetett, nyitott terekben gondolkodtak, bár vannak, akik ezt nem annyira szeretik.Különböző felbontású mikroszkópok dolgoznak a laborban, különböző célokat szolgálva. Van, ahol a nagy felbontás számít, és van, ahol nem a felbontás, hanem az számít, hogy a képeken látszódjon, hogy mi és miért történik. A fluoreszcens mikroszkópoknak például 200 nm a felbontása, és ezzel élő szervezeteket vizsgálnak és színezik a képeket. Az elektronmikroszkópjuk viszont 0,1 nm-es felbontást tud, de azzal csak statikus képeket tudnak készíteni. Olyan eszközük van, amivel például egy sejtet nagyon vékony, emlékeim szerint 10 nm vékony szeletekre vágnak, és így szeletenként fényképezik, majd ebből készítik el a térbeli modelljét a sejtnek. Ezt alkalmazták a szívbetegség vizsgálatánál is.
Másik hagyományos plenáris program a “Blitzlichter”, ahol pár percben mutathatják be a diáklaborok projektjeiket. Idén is sok labor mutatkozott be.
Az ausztriai, linzi Johannes Kepler Egyetem diáklaborja például a klímaváltozással kapcsolatos projektjét mutatta be. Nyolcadik osztálytól ajánlják, de ideális a 10. évfolyamon. Moduláris tananyagot hoztak létre, hogy a diákok kísérletezés segítségével komplexen megértsék a klímaváltozás kérdéseit beleértve a társadalmi, politikai és gazdasági vonatkozásait és a szeméyles cselekvés lehetőségeit.
Bemutatkozott a SCIphyLAB Aachenből, ahol a fizika van a középpontban, a foglalkozásokat főképp fizikus és fizika-tanárszakos hallgatók tartják az egyetemen, iskolákban és más helyszíneken. Ennek két előnye, hogy az egyetemisták mintaként szolgálnak a tanulóknak, a másik, hogy a tanárszakos hallgatók gyakorlatot szereznek diákokkal való munkában. Az általuk fejlesztett, és már nálunk is használt phyphox alkalmazást is használják, fejlesztik, és például az általunk is kínált Infento projektet is viszik. Középiskolai emelt szintű fizikaoktatást is sok kísérlettel segítik.
A göttingeni YLAB bölcsészettudományi diáklabor a tavalyi egyik LeLa-díjjal kitüntetett a drezdai Barkhausen Intézet projektjéből merített ötletet, és az irodalmat kapcsolja össze a mesterséges intelligencia témájával. A saját munkatársai online, majd személyes képzésen vettek részt Drezdában, majd adaptálták és fejlesztették a projektet.
A SFTZ St.Ingbert főképp a lítiumakkumulátorokkal foglalkozik, mert ezek fontos szereplők életünkben, és a diákok építhetnek is ilyet náluk akár előképzettség nélkül is.
A zdi-BSO-MINT-LAB kifejezetten azokat a diákokat szólítja meg, akik általában nem jutnak el diáklaborokba, leginkább kimaradnak az iskolából is. Olyan eszközöket biztosítanak számukra, amelyekkel megtalálhatják saját érdeklődésüket és alkothatnak. 3-15 napos, a tanítással párhuzamosan folyó projektek ezek, amelyek vagy egy-egy iskolában, vagy diáklaborokban zajlanak.
A berlini Merianschule egyrészt a projektpedagógiát alkalmazó, tanulóközpontú pedagógiáját, iskolai tereit mutatta be a DLRSchoolLAB Berlin-nel való együttműködése kapcsán. A diáklabor és az iskola együttműködésére volt ez példa.
A Krausz Ferenc professzor úr által alapított München-Garching-i Photonlab, ahol korábban szakmai látogatáson is jártunk, a kvantumfizikai projektjét mutatta be. Egyébként beszélgetésből kiderült, hogy egy leázás miatt a diáklabort teljesen meg kellett újítani. A kvantumfizikával kapcsolatban szemléltető modelleket mutattak be a szuperpozícióra és kvantum-összefonódásra. E területről podcastokat is készítenek gyerekeknek “Alice Kvantumországban” címmel.
A Chemikum Marburg KLEVER programja energiával, fenntarthatósággal foglalkozik, és az EMIL-IA Mint-Cluster programban valósul meg – erről a tavalyi konferencia beszámolója végén írtunk. Először is mobil program-ajánlataik vannak a régió számára - az iskolákba viszik ki a kísérletező készleteket. Másodsorban pályaorientációs célú foglalkozássorozatokat ajánlanak. Harmadsorban pedig önálló kutatási projektek végzésére adnak lehetőséget. A 3-5. osztályok számára szóló ajánlatuk egy az iskolában hajló bevezető dupla órával kezdődik. Legfeljebb két hét múlva követi az újabb foglalkozás bemutató és saját maguk által végzett kísérletekkel, amit két munkatársa vezet, és analóg és digitális mérőeszközöket használnak. Széndioxid forrásként szárazjeget használnak.
Idén is része volt a programnak a LeLa-dajak átadása. Szponzorok támogatásával négy kategóriában osztottak díjakat: Diáklabor +; A sokszínűség díja; Mobil kínálat és Innovítav diákkutatóközpont. A hétfő esti gálán adták át a díjakat és mutatták be a rövidfilmeket a díjazott projektekről, kedden pedig a négy kategóriában párhuzamos workshopokban mutatkoztak be a díjazott projektek. A laudációk és a rövid videók online elérhetőek a LeLa-díj oldalán.
Kedden a diák-kutatóközpontok szekcióján voltam.
A SFZ Hameln-Pymont bemutatott projektje iskolákkal való együttműködésről szól. 9+ évfolyamos diákokat készítenek fel arra, hogy elmenjenek általában saját korábbi iskolájukba matematika foglalkozásokat tartani kettesével-hármasával. A diáklabor készíti fel, mentorálja őket ebben a munkában, biztosítja a minőséget. A mentoruk jellemzően saját gimnáziumukból van. A diákok kis pénzt is kapnak a munkáért. Az iskolákban az adott iskola felel a munkájukért, de a diáklabor biztosítása érvényes rájuk. Ennek a programnak az éves költsége egy iskolára vetítve 1000 € körül van. A diáklabor munkájához az iskolák/fenntartóik egyébként kirendelt tanárokkal is hozzájárulnak részmunkaidőben. A diákoknak jelentkezni kell erre a munkára, és az osztályfőnök, a matematika tanáruk és a munkaközösség-vezető aláírása is kell a jelentkezéshez. A felkészítésük még a nyári szünetben megtörténik: játékos matematikával, weblapok megismerésével.
A Schülerforschungszentrum Nordhessen bemutatott projektje egy díjról, kitüntetésről szólt, amit a laborban tevékenykedő diákok kaphatnak meg minden évben a karácsonyi ünnepléskor. Társak és mentorok is jelölhetnek rá akárkit, a mentorok értékelik a jelölteket, és ők is mondják el a méltatást. A jelöléskor a jelölőnek indokolnia kell a jelölést, ez alapja a méltatásnak. A díjazottakat nem rangsorolják, de az adott ajándék értéke (10/20/30€) jelzi a kategóriát. Minden jelölt személy kap elismerést. Bármilyen teljesítményért lehet jelölni, például mert minden alkalommal ott volt, kiemelkedő a kutatási projektje, elkötelezett, lelkesen grillezett a közösségi alkalmakon, kreativitásért. Cél, hogy ezzel segítsék a diákokat az önálló kutatási projekthez vezető úton, megerősítsék őket az elkötelezettségben, példát állítsanak a fiatalabbak elé, megerősítsék az egyéni fejlődést.
A SFZ Jena az iskolai együttműködéseit mutatta be, ezért kapta a LeLa-díjat. A 10 éve alakult diáklabor saját kutatóállomással rendelkezik, de a tevékenységének legnagyobb része a mobil tevékenység. Egy félállású alkalmazottja van és megbízásos munkatársai mellette. Egyesületi, városi és alapítványi forrásokból működik. Hangsúlyos az iskolákkal való együttműködés. Tavasszal felmérik, hogy mely iskolák szeretnének szakköröket tartani, ezekhez támogatást adnak. De műhelyekben, projektnapokon is közreműködnek. A kutatócsoportokba az iskolák ajánlásával jönnek a diákok. Nagyon sok kísérletező dobozt állítottak össze, amiket az iskolák, a szaktanárok kölcsönözhetnek. Ezekkel a kísérletezési, kutatási kompetenciákat fejlesztik. Évente több mint 1100 kölcsönzés történik. A kutatócsoportokban nem kérdéseket kapnak a diákok, hanem kérdéseket fejlesztenek. Széles együttműködési hálózatban dolgoznak az önkormányzattól a felsőoktatásig, iskolákig, vállalkozásokig.
A rendezvényen való részvétel főbb tanulási eredményei számomra: a diáklaborok szerepéről további ismereteket szereztem a tudományos szemlélet fejlesztésében és a pályaorientáció vonatkozásában, megismertem gyakorlatokat a mobillaborok, diákkutató programok, iskolai együttműködések területén. A kutatás, tanárképzés, közoktatás összekapcsolására láttam modelleket. Remélhetőleg ezeket itthon is tudom majd alkalmazni. A tudománykommunikáció demokratikus gondolkodásban játszott szerepe világosabb lett, olyan alapelvekre hívta fel a figyelmemet, mint a “horog” - figyelemfelkeltés, vizualizáció, kérdezés szerepe a tanulásban. A diáklaborok kommunikációja terén lehetnek hasznosak ezek az ismeretek. Nemzetközi szakmai párbeszédben vettem részt, kapcsolatokat építettem és talán a nemzetközi hálózatosodás felé is sikerült lépéseket tenni. Mindezek során fejlődtem idegennyelvi szakmai kommunikációban, különösen a poszter bemutatás és a többi poszter tartalmáról való párbeszéd, valamint a workshopokban való részvétel során. A digitális eszközhasználat terén különösen a felkészülés során fejlődtem, de megismertem digitális technológiákat is, amelyeket a laborokban alkalmaznak. Jobban ráláttam a német diáklaborhálózat működésére, megismertem szervezetfejlesztési, konferenciaszervezési kihívásokat, és vezetői attitűdöket, ezáltal fejlődtem stratégiai gondolkodásban, vezetői szemléletben. Megismertem fenntarthatósági szempontú laborprojekteket, és erősebben látom a tudomány szerepét a társadalmi folyamatokban, döntéshozatalban, felelős társadalmi gondolkodásban. Remélem, hogy a fenntarthatósági szempontot erősebben be tudjuk vinni a laborok munkájába.
Összességében a 21. LeLa-Jahrestagung rámutatott arra, hogy a diáklaborok nem pusztán a természettudományos érdeklődés felkeltésének helyszínei, hanem a fenntarthatóságra, a demokratikus gondolkodásra, a tudományos módszer megértésére és a felelős társadalmi cselekvésre nevelés fontos műhelyei is. A konferencia egyszerre adott szakmai inspirációt, nemzetközi összehasonlítási alapot és konkrét együttműködési ötleteket a saját diáklaborunk és a magyarországi diáklaborhálózat fejlesztéséhez. A német diáklaboros közegben a tudománykommunikáció, a hálózati működés, az inklúzió, a fenntarthatóság és a pályaorientáció szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A részvétel így nemcsak új ismereteket hozott, hanem megerősítette azt a törekvést is, hogy tovább építsük a nemzetközi kapcsolatokat, mert ez segíthet abban, hogy minél több diák számára tegyük elérhetővé a korszerű, élményszerű és felelős természettudományos tanulást.
Mikulás Domonkos
