Hosszan tartó előkészületi munka után február 10-én, hétfőn délután megérkezett gimnáziumunkba egy 21 fős argentin csapat, 19 diák és 2 kísérő tanár, Candelaria Luque és Padre David Rennella. Több város piarista iskolájából érkeztek a fiatalok, 15 fiú és 4 lány, vegyes korosztály, 15-17 évesek. A 2 kollégát és 4 diákot a kollégiumban fogadták, a többiek családoknál kaptak szállást.

A hét folyamán tartalmas programokban volt részük, amihez a magyar fogadó diákok, valamint az ugyancsak iskolánkban tartózkodó katalán és szlovák cserediákok is csatlakoztak.

A keddi nap fő eseménye María Lorena Capra, a magyarországi argentin Nagykövet Asszony látogatása volt, akivel a 38 diáknak lehetősége nyílt beszélgetni. A kezdeti elfogódottság után oldódott a hangulat, érintve személyes, társadalmi és interkontinentális témákat is. Ezt követően a Városházára látogattak el a Nagykövet Asszonnyal együtt, ahol városunk prominens személyei fogadták Őket, erről a Kecskeméti TV is beszámolt. Lenyűgözőnek találták a Látogató Központot is, érdeklődéssel, kellő nyitottsággal vettek részt a tárlatvezetésen.

A szerdai napon a kiválóan felszerelt laborunkban tanulhattak együtt fogadó diákjaikkal, vércsoport vizsgálatot próbálhattak ki egy rendhagyó angol nyelvű biológia órán, Kiss Ildikó tanárnő vezetésével. Kora délután a Leskowsky Múzeumba látogattunk el, ahol nagy élvezettel hallgatták a hangszerbemutatót és vidám ’fiesta’ hangulatot varázsoltak a különféle egyedi hangszerek megszólaltatásával.

A csütörtöki nap egy szövegfeldolgozó dupla órával indult. Cande kolléganő vezetésével 2 rövid angol nyelvre lefordított argentin ill. magyar népmesét dolgoztak fel a tanulók. A Socrates – i módszert ismerhettük meg, amely módszer remekül fejleszti a 21. században kiemelten szükséges kompetenciákat (önálló véleményformálás, kritikus gondolkodás, a kortársak megfigyelése, értékelése, aktív hallgatás és értő figyelem stb.).

Talmácsi József kollégánk, Sánta Emma 11. a osztályos tanuló aktív közreműködésével rendhagyó német órát tartott a 19 argentin és a 4 katalán diáknak. Ebben a tevékenységben is aktívan és örömmel vett részt az egész csoport.

Nagy Attila, Sch. P. vezetésével vendégeink megismerhették a Rendház rejtett zugait is.

Ezt az aktív és interkulturális tevékenységekkel teli hetet egy fergeteges ’Farewell’ partival zártuk csütörtök délután. Vendégeink előtt is büszkélkedhettünk tehetséges diákjainkkal, Huszár Emma (10.a) és Ormai Réka (12.a) citera muzsikáját és énekét hallhattuk, majd a 12.a - c osztály tanulóiból verbuválódott, mostanra már számos sikeres fellépést megtapasztalt Cobblestones zenekar gondoskodott a remek hangulatról. Természetesen magyar és argentin ’örömtánc’ is tarkította a programot.

Az iskolai programokon túl szerda és csütörtök kora délután ’spontán örömteli focizás’ látványát is élvezhették a szerencsések a kollégium udvarán, ami az argentin fiúk és iskolánk alsós diákjai között zajlott. Ezen kívül a vendégek vendéglátóikkal bejárták a városközpontot, voltak falat mászni, uszodában, a családokkal rövid kirándulásokon.

Péntek reggel indultak tovább Budapestre, ott töltik a hétvégét, majd Szlovákiába, azt követően Lengyelországba, s végül Rómába fognak utazni, ott lesz a végállomása az 1 hónapos európai körútnak, mielőtt hazatérnek Argentínába.

Néhány visszajelzés a fogadó diákoktól:

’Nagyon élveztem az egész hetet, úgy érzem, hogy minden fáradalmat megért. Nagyon közvetlenek voltak a diákok és ilyen rövid idő alatt is szoros kapcsolatot tudtunk velük kialakítani. Szerintem a programok is jók voltak, főleg azok, amiken együtt tudtunk lenni. Én azt hiányoltam egy kicsit, hogy legyen benne egy hétvégi nap is amikor olyan programot szervezhetünk nekik, amilyet szeretnénk. Nagyon jó élmény volt az egész hét, örök életre szóló emlék marad.’

’Szüleim szerint egy nagy élmény volt megismerni egy másfajta kultúrát a világ másik feléről és nagyon örültek ennek a programnak. Ráadásul szerintük a diák, akit én fogadtam, az alázat mintaképe. Szerintem jól telt ez az egy hét, amit itt töltöttek és láttam rajtuk is, hogy érdeklődéssel vannak ott minden programon. Nekem mindig nagy élmény új kultúrákat megismerni és ez most sem volt másképp. Minden simán ment és a programok is nagyon jók voltak.’

’ Szerintem összességében jó volt a hét, bár az elején kicsit nehézkesen indult a dolog, az argentin diák és én is kicsit félénkek voltunk, de hamar oldódott a hangulat. … A vendégek közvetlenek voltak és nyitottak, ami nagyban megkönnyítette az ismerkedést, akikkel pedig több időt töltöttem, mind nagyszerű személyiséggel rendelkeztek. … Örülök, hogy részt vehettem ebben a projektben, hogy testközelből tapasztalhattam meg az argentin kultúra egy részét, mindezt új barátokat szerezve, fejlődve nyelvtudásban és bővítve a világról alkotott képemet.’

’Örültem neki, hogy mi választhattuk ki az argentin diákokat, mert ezáltal személyiségben hasonló párokat tudtunk találni. Nagyon jól éreztem magam a fogadás alatt. Sok új és érdekes ismeretre tettem szert az argentin kultúrával kapcsolatban. Délutánonként és esténként mindig szerveztünk valamilyen programot, ami által többen is közelebb kerültünk egymáshoz.’

’Nagyon élveztem, a programok is nagyon jók voltak. Örültem neki, hogy a vendég diákom nyitott volt és jól el tudtunk beszélgetni mindenről. Összességében úgy érzem, jó hatással volt rám ez a pár nap és sokkal bátrabban szólalok meg angolul.’

’Véleményem szerintem nagyon érdekes és egyedi volt ez a hét. Nem gondoltam volna hétfő reggel, hogy az elkövetkezendő napokban olyan embereket ismerhetek meg, akik közeli barátokká válnak számomra. Sokat jelentett, hogy a diák, aki hozzám jött, nyitottan állt minden beszélgetésünk elé hátrahagyva kezdeti félénkségét. Egy baráti kört is ki tudtunk alakítani, amely mindannyiunk számára értékes perceket jelentett. A szüleim is rendkívül élvezték az együtt töltött időt. Úgy váltunk el egymástól, hogy mindenképpen szeretnénk találkozni a jövőben.’

’Ez a hét véleményem szerint nagyon jó volt. A programok is, amiket az iskola szervezett. De a társaság és a kis csapat, a közösség, ami összegyűlt nagyon jó hangulatot nyújtott. Az én diákommal nagyon jó barátságot építettem ki és tartani fogjuk a kapcsolatot. Ha újra lenne ilyen lehetőség, kérdés nélkül vállalnék fogadást.’

’Számomra fenomenális volt ez a hét! Tényleg! Hihetetlen cukik voltak az argentin diákok, viszonylag sokukkal volt egészen aktív kapcsolatom ebben a 4 napban. Vittük őket ide is, oda is, fülig érő mosollyal fogadtak mindent. … Elképesztően jól éreztem magam velük, és nagyon fájt elbúcsúzni tőlük. Azt hiszem, egy darabig ki fog tartani az extázisa. És utána is örök emlék marad.’

Ezúton is szeretném megköszönni Mindenki segítségét és támogatását!

Rokolyáné Pataki Anikó

angol nyelvtanár (az argentin projekt koordinátora)