Az 1/a osztály nagyon lelkesen vetette bele magát a jelek témával kapcsolatos élmények, előzetes ismeretek felidézésébe és a csoportalakításba.  Alapvetően a megváltozott tanulási helyzet, illetve az ebben betöltött szerepük az, ami igazán vonzza őket (a csapatépítés, és az egymás megismerése, valamint a kooperatív jelleg mellett).

A gyerekek a projektmódszert úgy élték meg, hogy az egész hetünk egy játék. És valóban sokszor csak „játszottunk”, de közben sok tapasztalati ismeretet is szereztünk. Központi kérdésünk, hogy Hogyan kommunikálunk / lépünk kapcsolatba egymással a jelek segítségével? Folyamatosan váltották egymást a manipulációs és kreatív tevékenységek. /Szituációs játékok, dramatizálás, mese, memória- és nyomkövető játék készítés, Activity, emojik, jelbeszéd, kódfejtés és terepasztal készítés, Lego WeDo programozás, játékos és interaktív könyvtári foglalkozás stb./

A napok során összegyűjtöttük, hogy milyen szimbólumokat ismerünk és megvizsgáltuk mennyire hasonlít a jel a jelentésére. Az érzelmek kifejezése a mimika, a testbeszéd fontossága az iskolapszichológus és a mentálhigiénés szakember segítségével még inkább elmélyült bennük. Ezen kívül a legnagyobb hangsúlyt a sérült embertársaink iránti érzékenyítés kapta. Szerettük volna kiemelni számukra az elfogadás fontosságát, hogy „Mindannyian mások vagyunk” és mindenki tud valamiben segíteni, ettől az összetartástól leszünk közösség. Ez volt talán a leginkább preferált és hosszú távon is nagyon hasznos része a programnak.

Ezen a héten kiderült, hogy mekkora szükségük van az osztályoknak a kiemelt, fókuszált figyelemre, ahol kivételesen nem kell megfelelniük iskolai kereteknek és követelményeknek, csak önmaguk kell, hogy legyenek. A kulcs persze a folytatás, valamint a gyerekekre irányuló odafigyelés, érdeklődés, törődés, és az, hogy ezek a programok az egy évfolyamon lévő osztálytanítók szoros együttműködésével valósuljanak meg.

Természetesen a szituációs gyakorlatokkal, digitális tananyaggal tűzdelt héten a kézművesség is nagy szerepet kapott, hiszen a terepasztal készítés is óriási élmény volt számukra. Hihetetlenül változatos színes csapatmunkák születtek.

A Lego WeDo programozással pedig mintegy a projekt zárásaként megtapasztalhatták az osztályok a kódolás-dekódolás folyamatát élesben is. Végül az idegennyelvi lubickoló foglalkozás során azzal tettünk pontot a projektünk végére, hogy kiderült, hogyan / milyen módon tudunk jeleket küldeni magunkról a nagyvilágnak. Hiszen a hét méltó befejezéseként elkészítettük a videónkat is, amit a nemzetköziesítés céljából az oloti testvériskola hasonló korú diákjainak küldünk majd el, hogy megfejthessék a mi jeleinket.