Az egész csapat várta is, illetve izgult is az első iskolai nap miatt. Ahogy minden tanuló, mi is hétfő reggel 8:15-kor kezdtük meg a közös munkát. Az iskola igazgatója, David Corbacho, várt bennünket és először körbevezetett az intézményen. Megtudtuk, hogy 1883 óta vannak piaristák Tafalla-ban, és ugyanúgy óvodás kortól várják a gyerekeket az intézményükbe. A délelőtt folyamán meg is látogattuk a legkisebbeket, akik - ahogy Kecskeméten is - egy másik telephelyen, pontosabban az utca túloldalán vannak. Átadtuk a kecskeméti óvodások rajzait, és örömmel ültünk le a kicsik közé, hogy játszunk és rajzoljunk együtt. Bár nyelvi akadályok voltak, hiszen ők most kezdik tanulni az angolt, a közös játék, az, hogy újra nagyon pici gyerekek lehettünk, egy kicsit megállította az időt és elfeledtette velünk az összes dolgozatot, ránk váró pótlást, és sok más feladatot. Elgondolkodtatott ez is bennünket, hiszen a mentális egészségünk megtartása érdekében fontos lenne, hogy minél többet tudjunk pihenni és olyan tevékenységet folytatni, ami le tud bennünket csendesíteni. 

Az iskolaépület, a kisebb kápolnák, a hatalmas udvar, sportpályák és tornaterem bejárása után csatlakoztunk egy osztályhoz. Mivel ebben a projektben egy teljes osztály benne van, így csapatokra osztottak bennünket és úgy dolgoztunk együtt, ami lehetőséget adott számunkra, hogy a többi diákkal is meg tudjunk ismerkedni és együtt tudjunk működni. Videót kellett készíteni egy - egy kérdés kapcsán, amelyet először kidolgoztunk, utána szerkesztettünk, majd elkészítettük a felvételeket. Sokan közülünk szerepeltünk a videókban, így valódi együttműködés alakult ki, és a mentális egészséghez kapcsolódó kérdésekben is el tudtunk mélyülni, meg tudtuk egymással osztani a talált információkat. Azt nagyon meg kellett szokni viszont, hogy 55 perces órák vannak és 5 perc szünetek, ami csak a 3. óra után lesz hosszabb, így csak akkor lehet egy kicsit pihenni, kiszelllőztetni a fejünket. Kell is ez a pihenő, mivel a spanyol diákok jóval hangosabbak nálunk, az óra menete is teljesen más, mint otthon, így jól esik a kikapcsolódás és egy kis tízórai. Érdekes még az is, hogy a diákok a tanárokat keresztnevükön szólítják és, hogy mindenkinek van laptopja, amit a táskájában tart és bármikor elővehet és dolgozhat rajta. Ezt nálunk is nagyon jó lenne bevezetni. 

Ebéd után az iskolai Trastever programot néztük meg, ahol önkéntesek segítenek olyan diákoknak, akiknek több gyakorlásra, vagy figyelemre van szükségük, vagy nehézségeik vannak valamilyen tantárgyban. Ugyanitt felnőttekkel is foglalkoznak, főleg olyanokkal, akik bevándorlók és spanyolul szeretnének tanulni. Délutánra maradt a videők befejezése, és a következő napi feladatra való felkészülés, ami egy honlap szerkesztése volt. 

A keddi napunk a Kecskeméti Piarista Iskola bemutatásával kezdődött. Jó érzéssel töltött el beszélni másoknak az otthonunkról. Az pedig még jobb volt, hogy voltak érdeklődő diákok, akik lehet ezáltal fognak ellátogatni egyszer hozzánk. Kiváló alkalom volt gyakorolni a prezentálás technikáját, így még magabiztosabbak lettünk ezáltal. Ezek után folytattuk a projekt feladatunkat, megnéztük az előző napon készült videókat, és megbeszéltük a fontosabb kérdéseket. Utána igyekeztünk minél előrébb jutni a weblap szerkesztéssel, hiszen fontos, hogy minden egyértelműen és mindenki számára használható információval legyen feltöltve. Az ebéd előtti időt Tafalla felfedezésével töltöttük, amit a diákok szerveztek és adtak elő nekünk. 

Bár még rövid ideje vagyunk itt, mégis mindenki azt érzi, mintha már ezer éve ismernénk az ittenieket, és egyre természetesebb számunkra, hogy angolul beszélünk, egyre könnyebben jönnek elő a szavak és kifejezések, így nagyon hasznos és motiváló napokon vagyunk túl. A délutáni és esti közös programok, például bowlingozás vagy éppen a futtatsára váró bikák megtekintése, amelyeket a családok szerveznek nekünk, még inkább erősítik a köteléket közöttünk, ami nagyon inspiráló. 

Garajszki Kincső, Katona Lujza, Kiss-Pauditz Aliz, Nagy András, Takács Barnabás