A játék az emberi tevékenység sajátos formája, mely végig kíséri az egész életet. Az ember akár fiatal, akár idős, akaratlanul is magával ragadja a játék varázsa és képes önfeledt módon átadni magát a játék élményének. Comenius úgy tartotta, hogy „a játék éppúgy használ a test egészségének, mint a lélek gyarapodásának”
Arra törekszem a mindennapokban, hogy minél több játékkal alapozzuk meg a tanulási folyamatot, hiszen a játék örömforrás a gyermekek számára, feszültségoldó és egyben személyiségfejlesztő hatású is. Ezért játszunk bent a teremben, ki- és összerakunk, építünk, válogatunk, dobunk és fújunk, majd játszunk kint az udvaron például malomjátékot. Minden esetben garantált a fejlődés.
Vida-Szűcs Emese
gyógypedagógus