Júliusban egyhetes Erasmus tanárképzésen vettem részt Prágában, melynek címe a 21. századi hatékony tanulási technikák megismerését ígérte. Huszonegy pedagógus érkezett kilenc különböző európai országból, s a képzés során kipróbáltuk több tanulási módszer egy-egy tevékenységét.

Az első nap ismerkedéssel telt, egyedüli magyarként számomra minden résztvevő új volt. Két képzőnk igyekezett nagyon változatos feladatokat adni: lego-kihívás, humán bingo, 1-2-4 módszer az információk megosztására, de természetesen mindenki előadhatta az országáról és munkájáról készített kiselőadást is.

A második naptól azzal foglalkoztunk, hogy a különböző személyiségű diákjainkat milyen hatékony módszerekkel tudjuk segíteni az eredményes tanulásban.

A projekt alapú tanulást (PBL) már iskolánkban is kipróbáltuk, de a képzésen kidolgoztunk egy-egy új témát is. A téma mindig egy olyan kérdés, melyet sokféle szempontból kell körbejárni és legtöbbször több tantárgy bevonásával tudható meg a válasz, mely sohasem egy konkrét válasz, hanem szerteágazó és csoportonként eltérő. Ez a módszer a diákok kreativitását, feladatmegoldó képességét, egyéni tanulási útjait és együttműködését teszi fontossá. A tanárnak úgynevezett facilitátor szerepe van, aki motiválja, irányítgatja, gondolkodtatja a csoportokban dolgozó gyerekeket, és terelgeti őket a válaszok felé.

Egy másik feladatban csoportokban beszéltünk a következő témákról: Milyen eltérések és hasonlóságok vannak saját és diákjaink generációjában? Milyen dolgok vannak iskoláinkban, melyek elavultak? Milyen alap tanulási módszerekkel tanulnak diákjaink? Hogyan lehet reálisan értékelni az osztálytermi munkát?

Egy teljes délelőttöt szántunk a vegyes/ kombinált tanulási módszerre (blended learning). A kombinálás a hagyományos tanulás és legtöbbször valamilyen internetes applikáció használatát jelenti. Az én esetemben ez az ’action bound’ app kipróbálása volt, mely interaktív módon mutatta be Prágát: pl. ténylegesen meg kellett keresni a városban egy szobrot, azon a feliratot lefordítani; találni kellett egy cseh embert a rengeteg turista között és vele lefényképezkedni; utána kellett nézni, hogy mekkora a város lakossága, melyik a három legnagyobb nemzetiség, mely Prágában él; be kellett menni egy adott boltba, s meg kellett tudni egy bizonyos termék árát; le kellett fényképezkedni egy megadott nevezetesség előtt, stb.

Megismerkedtem egy olyan játékkal, mely egyszerre ötvözi a csoportos együttműködés és a versenyzés jellemzőit. A játék végén a módszer elméletére is fény derült: egy-egy csoport akkor dolgozik (tanul) hatékonyan, ha három típusból van képviselő a munkában, ez a ’Products - Process - People group dynamics’. Tömören: a csoportmunkában van olyan ember, aki a célért, a sikeres feladatmegoldásért tesz (Products); van olyan, aki a folyamat során tud jól dolgozni lépésről-lépésre (Process); és olyan, aki tesz arról, hogy a résztvevők, társak a munka során jól érezzék magukat, és ne legyenek konfliktusok (People) – ha ez a három típusú személyiség egyszerre jelen van egy csoportban, akkor tudják elérni közösen legeredményesebben a célt.

Egy következő napon az irányított történetmesélés módszereit próbáltam ki egy kártyajáték, majd az általam is használt mesekockák (story cubes) segítségével.

A képzés vége felé foglalkoztunk a tapasztalati tanulás modelljével, melyet David Kolb alkotott meg. A négyszakaszú tanulási módszer lényege, hogy a tapasztalások útján az elkövetett hibákból, következményekből és teljesítményekből eredményes tanulási folyamat jön létre. Mivel a szakaszok kört alkotnak, az elmélet szerint a tanulás során a készségek, képességek és viselkedésformák folyamatosan fejlődnek és átalakulnak.

Természetesen ezek a tanítási módszerek akkor tudnak hatékonyan működni, ha tanárként minél inkább ismerjük a diákjainkat, tudjuk az erősségeiket, a tudásukat, a képességeiket és a hozzáállásukat, valamint az érzéseiket.

A képzés során megismert tanítási módszerek tevékenységeit mindig a következő kérdésekkel zártuk: Mit tanultunk? Hogyan tanultuk meg? Mire tudjuk használni az életben? Ezek azért fontosak, mert – tantárgytól függetlenül – az iskolai tanításnál is értelmes válaszokat kell kapnunk ezekre a kérdésekre egy-egy tanult téma végén.

Természetesen a képzésen kívül sok szép helyen jártam Prágában, mely egy nagyon kulturált, látnivalóban gazdag, látogatásra érdemes város.

A mobilitás az Erasmus pályázat keretében valósult meg.

Galikné Bertus Annamária

pedagógus