2015. 04. 21.

1964 óta József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. E jeles napról felső tagozatunkon egy több feladatból álló versennyel emlékeztünk meg. Minden feladat teljesítéséért pontokat kaptak az osztályok; a legtöbb pontot szerzők jutalomban részesültek.

-          A diákoknak feladatuk volt kedvenc versüket szép formába önteni, akár kézzel írva, akár kinyomtatva. A legszebb alkotásokból faliújságot készítettünk az aulába.

-          Versíró versenyt is hirdettünk a gyerekeknek. A legjobb költeményeket a „Szép Versek órájában" tanárok tolmácsolásában hallgattuk meg.

-          Közös versmondással is készültünk: 1-1 sor szavalt minden osztály, két előre kiválasztott versből.

-          A Városi Versmondó Találkozóra jelentkezett diákjainkat is meghallgattuk, lehetőséget teremtve nekik a közönség előtt való szereplésre.

-          Minden osztály kapott egy verset, melyből elveszett néhány szó. Ezeket a szavakat elrejtettük az iskola több pontján, s ezeket kellett megkeresniük a pénteki nap folyamán.

Pénteken reggel rendeztük meg a Szép Versek Óráját, melyet közös versmondással kezdtünk. Ezután meghallgattuk a versmondó versenyen induló diákokat, majd elszavaltuk másik közös versünket. A gyerekek által írott versek következtek, melyeket tanárok adtak elő. Az egyre növekvő jókedvet egy közös éneklés koronázta meg: József Attila Születésnapomra című versének Csík Zenekaros feldolgozását énekeltük el. Majd kiosztottuk a verseket és a Szép Versek Órája után kezdetét vette az elrejtett szavak felkutatása, melyet a gyereksereg nagy lelkesedéssel tett.

Az osztályok közötti versenyben végül az 5.c osztály szerezte a legtöbb pontot, második helyen a 8.b végzett, harmadik helyezett lett a 7.b osztály.

E remek nap megszervezését és lebonyolítását köszönjük három szervező tanárunknak: Borbás Márta  tanárnőnek, Kovács Aranka könyvtárosnak, Telek Péter Pál tanár úrnak.

 

 

Íme néhány gyöngyszem a diákok által költött versekből:

Szabó Aranka (8.c ): A tavasz érzete a pusztán              

A Magyar honban a Magyar honban,

Sok a puszta, segít tájékozódni a pálinka.

A Balatoni bor is heves, jót tesz egy kis húsleves.

A pörkölt íze egyedülálló, ezt szereti a vendég és a favágó.

A Magyar hon csodái a természet és a jó étek,

e kettőt szeretik a külföldi vendégek.

A téli rossz kedv elmúlik,

helyébe a tavasz vidám szíve bújik.

Új felirat áll a kocsma ajtaján,

ahová te, aki nem iszol, mégis belépsz talán.

Itt a tavasz itt a nyár,

kinyitott a Kari-bár.

Tántorogva nézek az égre,

mely ha leesik, beborít egészbe.

A jó kedv megmarad, csak az a kár,

hogy az idő elszalad.

 

Ismeretlen szerző  (8.b): Húsvét

 

Eljött a tavasz,

nyílik az ibolya,

elment locsolkodni

Laci, a pipogya.

Vitt magával zsákot,

de nagyot,

nem kapott bele semmit,

csak babot.

Virágzott még a nefelejcs,

azt mondta a lánynak:

el ne felejts!

Szép volt a lány szeme,

kék,

világított, mint a

tavaszi ég.                  

 

Szabó Attila (6.c): Az iskola                                   

 

Iskolába járok a 6.c-be,

nem lesz itt soha rend és béke.

A lányok sem csodabogarak,            

a tanárokon jót mosolyognak.

 

Rosszak vagyunk, nem tagadom, de

így van ez rendben, nem láttam én

jó gyereket soha életemben.

De ha felnőtt leszek, jó leszek, megígérem.

 

A kedvencem nem az énekóra,

mert a hangom olyan, mintha rossz

bográcsból volna,

fals az nagyon, mint egy csörgőóra.

 

Kedvenc tantárgyam a magatartás,

majd csak lesz belőlem egy kézilabdás.

Az osztályterem nem focipálya,

ezért részesültem megrovásba'!

 

 

 

Almási Emese (5.c): Ping-pong      

 

Ping-pong

ding-dong

pattog már a labda.

Pitt-patt

csitt-csatt

nálad van a szerva.

 

Itt-ott

kint-bent

ez aztán de jól ment!

 

Ping-pong, ping-pong

nagyon jó játék,

sok gyerek szereti,

s tudnak vele játszani.

 

Volt, aki nem tudott,

de könnyen megtanulta,

le is győzött egy gyereket

még aznap a ping-pongba'.                           

 

Van, mikor megnyered,

van, mikor elveszted,

de ne búsulj, a lényeg az,

ügyességed fejleszted.          

 

 

Hager Rita (8.b): Az atlétika

 

Hogy milyen sport az atlétika?

Nekem olyan, mint az artéria.

Lételemem a futás

és a távolugrás.

Havas Csaba az edzőm,

hosszú sztreccsben igen menő!

Megjártam én már a Puskást,

csak elrontottam ott az ugrást.

Most is készülök az ob-re,

ezért járok mindennap edzésre.

 

 

Domokos Gábor-Szemerey Zselyke (5.c): A szerelem     

 

A szerelem, mint a virág,

Ha ápolják, virít,

Viszont ha elhanyagolják,

Illata nem vidít.

 

A szerelem, akár a tűz:

Nehezen gyúlik.

De könnyen eltűn,

És mint az élet, kimúlik.

 

Ápolatlan van, mint télen a hó,

Több van, mint elég,

Az igaz, ritka, mint a fehér holló.

Addig tart, míg a tűz elég.

 

Ám a szerelem elvész,

De visszajön,

Ezzel a bú elmén,

S jön helyébe öröm.

 

 

Marton Rebeka (8.b): Két hónap és nyár

 

Süt a nap, forróság, nyár!

Téged sok diák izgatottan vár,

Réges rég felszáradt a sár,

A tanulóknak a pihenés kijár.

Ezért kérlek, siess már!

Még két hónap az iskolából, de kár!

Nyomulós, nyüzsgős, elnyelős nyár,

Ez a pár hét belőled rögvest elszáll.

Rövid, meleg és vidám bár,

Te vagy a minket támasztó váll.

A négy évszakból csak úgy lehet cár,

És az csak te lehetsz nyár, nyár, nyár!

 

 

Bogár-Szabó Ádám: A fenyőfa

 

Bogár-Szabó Ádám: A fenyőfa

A

fenyő-

fa

tavasszal

nem

sokkal másabb,

mint

más fája a világnak

mert

neki is rügy terem ágai végén,

mint

a lombhullató erdők alvó rengetegén,

melyek

tavasszal ébredezve versengenek a télben

is

levelekkel felvértezett, örökzöld fenegyerekkel,

kinek

zöldje tavaszra megkopott és szürke lett

az előny

 elveszett.

 

 

 

Submitted by borbas.marta on