Mécseseket gyújtottunk a Gloria Victis szobornál az Aradi Vértanúk Emléknapja alkalmából.
Részlet az ünnepi beszédből. Az 1848-as szabadságharcot kegyetlen megtorlás követte az osztrák császár részéről. A magyarok 49 augusztusában a szabadságharc leveréséhez csatlakozó orosz csapatok előtt tették le a fegyvert Világosnál. A magyar seregeket vezető Görgey Artúr azért is döntött így, mert remélte, hogy az orosz cár közbenjárása Ferenc József megkíméli majd a szabadságharcban résztvevők életét. Az osztrák császár azonban arra utasította hadserege fővezérét, Magyarország tejhatalmú kormányzóját, Haynaut, hogy a legnagyobb szigorúsággal járjon el. Ezért hadbíróság elé állították majd halálra ítélték a 13 magyar hőst felségsértés és lázadás címén, akár csak Batthyányi Lajost, Magyarország első miniszterelnökét.
A kivégzést október 6-ikára, a bécsi felkelés évfordulójára időzítették. Először Pesten gróf Batthyány Lajost főbe lőtték, ezután Aradon kivégezték a tizenhárom honvéd tábornokot. A közkatonák ugyan amnesztiát kaptak, de sokukat besorozták a császári seregbe. A véres megtorlások 1850 végéig tartottak. Ezalatt 500 halálos ítélet született, ami miatt sokan emigráltak, külföldre szöktek.
A nemzet az aradi hősök emlékezetét számos formában őrzi. Aradon már 1890-ben emlékművet avattak a tiszteletükre. 2001-ben a magyar kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. A köztársaság lobogóját ezen a napon félárbocra eresztik. Minden iskolában megemlékezést tartanak a magyar szabadságért küzdő aradi vértanúk emlékére.
Nagy Attila SchP ig.
