Tanítóik kíséretében keresztútjáráson vettek részt 2.b-s kisdiákjaink a Piarista Templomban. A gyerekek sok érdeklődő kérdést tettek fel az egyes stációknál és jó lélekkel, együttérzéssel tudtak résztvenni az ájtatosságban. A végén kis ajándékot is kaptak emlékül, egy képeslap-keresztutat, aminek nagyon örültek.
Köszönet Margó néninek a nagyböjti keresztút megszervezéséért.
* * *
A keresztútjárás hagyománya az apostolok koráig nyúlik vissza. A keresztút eredetileg az az útvonal Jeruzsálemben, amelyet Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Ezt nevezik via dolorosának (a fájdalmak útja), illetve via crucisnak (a kereszt útja). A hagyomány szerint e szent úton már a föltámadás utáni napokban végigmentek néhányan (az utolsó vacsora terme, Annás és Kaifás háza, Golgota, Szentsír, Praetorium, Getszemáni kert, Olajfák hegye, Kidron-völgy, Sion hegye). Jézus édesanyja, Szűz Mária is felkereste fia szenvedésének helyeit annak mennybemenetele után.
Később emlékkápolnákat is létesítettek az útvonal főbb állomásainál. A ferencesek vezetésével már a XIV. századtól zarándokok látogatták, bár azok az állomások nem voltak teljesen azonosak a maiakkal. Európában elsőként Itáliában imádkozták a stációkat. Szabadtéren a németek állítottak föl először keresztutat a XV. században - hét állomással. A tizennégy stációs forma Betlehemben 1518-tól honosodott meg, Európa-szerte csak a XVIII. században terjedt el. Az állomások számát, a keresztút felállításának helyét, körülményeit és az ájtatosság módját XII. Kelemen pápa szabályozta és egységesítette 1731-ben kiadott rendeletében.
(Forrás: uj.katolikus.hu)
