"Már a víg szüretnek örül minden ember,
Mellyel örvendeztet bennünket szeptember"
(Csokonai Vitéz Mihály)
Szeptember 3. hetében 4.a osztályos gyermekek izgatottan kémlelték az eget, figyelték az időjárásjelentést. Milyen idő lesz 17-én, szombaton? Gallina Vajk családja ugyanis meghívott bennünket szüretelni Csikériára. Ahogy az már lenni szokott, szombaton persze esett az eső. Ez azonban nem tartott vissza bennünket. A biztonság okáért volt azért egy B tervünk is. Ha nagyon vacak lesz az idő, megnézzük a kiskunhalasi múzeumokat.
Negyed 8 órakor az iskolában gyülekeztünk. Mint mindig, most is jöhettek velünk testvérek és szülők. A külön autóbusz - amit Hováth Árpi családjának köszönhetünk - már várt bennünket. Fél 8 órakor azután robogtunk is Csikéria felé. Kis vödrök, ollók a csomagtartóban, a pótreggeli pedig a kezekben. Közben a tanító néni szüreti népszokásokról olvasott fel a gyermeknek. Később a szőlős mesék is előkerültek. Csikéria határában dr.Németh Angéla, Vajk édesanyja üdvözölte a csapatot.
Ahogyan azt megbeszéltük, először a falu szép, kis templomába látogattunk el. Salek Csaba atya mutatta be nekünk. Mesélt a történetéről, majd játszott nekünk a harmóniumon. Azt is megengedte,hogy akik szeretnék, szintén megszólaltathatják a hangszert. Többen is éltek a lehetőséggel. Ezután felvitt minket a templom tornyába. Elég izgalmas dolog volt felmászni oda, de érdemes volt. Az atya mind a négy harangot megszólaltatta. A gyermekek is segítettek neki. A torony ablakából Szabadkára láttunk.
Az atyától elbúcsúzva indultunk Németh Zsolt szőlőjébe. Itt is vártak már ránk. Az eső lassan elállt. Kezdődött a szüret. Gyorsan teltek a vödrök, a ládák. Volt, aki hamarabb elfáradt, volt, aki abba sem akarta hagyni. Bár maradt még a tőkéken elég fürt, a vendéglátók elégedettek voltak velünk. Kaptunk is ebédre finom paprikás krumplit! Válogathattunk a sokféle rétesből és más süteményekből! S közben csodálatos idő lett. Kezdődött a játék. Szöcskével, szitakötővel ismerkedtek a fiúk, lányok. Megvizsgáltuk a szőlőnövény részeit is. Nem maradhatott ki a traktorozás és a foci sem. Végül még visszamentünk a szőlőbe, de csak azért, hogy vödreinket teleszedjük, s vigyünk haza a családunknak is. Hazafelé a buszon még megnéztünk egy kedves rajzfilmet.
Egy nagyon jól sikerült nap volt. Köszönjük mindenkinek, aki széppé tette nekünk!
Urbán Katalin osztálytanító
