A 11. évfolyam tanulói május 20-25 között Erdélyben voltak osztálykiránduláson.
Éjszaka indultunk, hogy reggelre Kolozsvárra érkezzünk, ahol nagy meglepetésünkre sajnos nem láthattuk Mátyás király híres lovas szobrát, mert teljesen el volt barikádozva a látogatók elől. A mellette lévő Szent Mihály templomot tudtuk csak megnézni, ahol jó volt közösen magyarul énekelni.
Utunkat Torda felé folytattuk, ahol pompázatosan felújított sóbányát tekintettük meg. Sokak számára inkább a parajdi sóbánya ismert, ezért bátran ajánljuk, hogy útja során ne hagyja ki ezt a nagy élményt, hisz ez a bánya nem oly ismert még a látogatók előtt.
Jóleső fáradtsággal foglaltuk el első szálláshelyünket Székelyudvarhelyen, ahol egy esti városnézéssel zártuk az első napot.
Másnap túrázni voltunk. A rossz idő ellenére sikerült megmászni a Madarasi Hargitát, ahol a csúcsra érkezők még havat is találtak. A túra végén Csíkszereda felé vettük az irányt.
Szombaton részt vettünk a hagyományos pünkösdi búcsún. Csodálatos érzés együtt lenni ennyi honfitársunkkal, együtt imádkozni, énekelni. A mostani búcsú szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt.
Vasárnap a Mohos láp és Szent Anna tó volt az úti célunk, ahol a természeten keresztül ismét megcsodálhattuk Isten teremtő munkáját.
Hétfőn Gyergyószentmiklóson jártunk. Megtekintettük az örmény római katolikus templomot. Nem messze ettől a templomtól található egy kis ortodox kápolna, ahol 2008. február 17-én arra lettek figyelmesek, hogy a Szűz Mária ikon elkezdett könnyezni. A könnyezés a mai napig tart, ha nem is olyan intenzív, mint korábban. Aki arra jár, és tiszta lélekkel akar ebből a kegyelemből meríteni, az feltétlenül álljon meg egy imádságra, kérve a Szűzanya közbenjárását.
A nap során még a Gyilkos tavat és a Békás szorost néztük meg.
Kedden kora reggel hazafelé vettük az irányt, fáradtan, de élményekkel gazdagon szálltunk le a buszról.
Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy ez a közel egy hét ilyen szépre sikeredett.
Garda László igh.
