Túratábor a Velencei-tó mellett
Június 17-én a természetjáró-kör tagjaival a Velencei-tó mellé utaztunk, ahol három szép napot töltöttünk el. Vasárnap indultunk és először Ozora felé vettük az irányt. Itt megcsodáltuk Ozorai Pipó gyönyörűen restaurált és korhűen berendezett reneszánsz várát. Hihetetlen, hogy egy ilyen eldugott helyen bukkantunk erre az ékszerdobozra. Agárdpusztán felkerestük Gárdonyi Géza szülőházát. A kis emlékmúzeumban sok érdekességet hallottunk Gárdonyi Gézáról és tanulmányoztuk a titkosírását is. Meglepetést is tartogatott a múzeumkert, mert rönkből felépítették az egri vár kicsinyített mását. Itt még a kazamatában is mászkálhattak a kirándulók, ahová egy kúton keresztül kellett lemászni.
Ekkor már nagy volt a hőség, így a szállás elfoglalása után alig vártuk, hogy belevessük magunkat a Velencei-tóba. Érdekes, hogy szinte át lehetett gyalogolni a másik partra, olyan sekély a vize.
Hétfőn túrázni indultunk a Velencei-hegységbe, hogy közelebbről is megtekintsük az ingóköveket. A nagy hőség miatt a tervezett utunkat lerövidítettük egy kb. 4 km-es körre. Így sikerült megmászni a legjelentősebb sziklákat: a Kockát, amelyet a földrajz könyvben is láthatunk, a Pandúr-követ, amelyik a legnagyobb és a legveszélyesebb út vezet le róla.
Délután természetesen jót fürödtünk és a vacsora után ki-ki a fáradsága mértékének megfelelően töltötte el a szabad programot: séta, társasozás, röplabda, TV nézés...
A harmadik napon reggel sárkányhajózáson vettünk részt. Ez egy nagy, kínai eredetű húsz fős kenu, amivel a nádas világát is fel tudtuk fedezni. Ezután a Pákozdi csata emlékművét és a Katonai Emlékparkot tekintettük meg, valamint a Don-kanyarban elesettek emléke előtt adóztunk.
Az utolsó programunk Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Mihály Emlékházban volt. A teljesen felújított kiállításon a költő életét és munkásságát ismerhettük meg egy kicsit közelebbről.
Köszönjük a felnőtt kísérőink, Szabadosné Juli, Rupp Herbert úr és Zöldi-Kovács Gáspár segítségét.
Zöldi-Kovácsné Korompai Mónika szervező tanár
