2010. 02. 19.

Évek óta alig-alig működik a kollégiumi DÖK. A problémán elgondolkodva arra jutottunk, hogy valóságos döntési jogkör, a mindennapi élet menetébe való tényleges beleszólás lehetősége nélkül ez így is marad. Ezért idén szeptemberben komoly munkába fogtunk.  A diákság képviselőiből Diáktanácsot hoztunk létre, melynek az eddigieknél jóval nagyobb szabadságot adtunk a kollégiumi programok kitalálásában és megszervezésében, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásában. Fél évi munka után úgy éreztük, hogy szükségünk van néhány szabályra, hogy a lehetőségek és a felelősség, a jogok és a kötelességek rendszere mindenki számára egyértelmű és átlátható legyen. Ezért elkészítettük a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát.

Mától kezdve egy háten át (február 18-tól február 25-ig) lehetősége lesz minden kollégiumi diáknak, hogy a dokumentummal kapcsolatos észrevételeit a Diáktanáccsal megossza. Február 26-án a szabályzat életbe lép.

 

A KECSKEMÉTI PIARISTA DIÁKOTTHON

DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

Preambulum

 

A Diákönkormányzat különösen fontosnak tartja, hogy jelen Szervezeti és Működési Szabályzat alapján, az önkormányzatiság elveinek alkalmazásával a kollégium életének szervezésében a kollégium vezetésével és a tanári karral együttműködve felelősséggel részt vállaljon.

 

I. A diákképviselet céljai és feladatai:

 

 1.§ A Diákönkormányzat a Kecskeméti Piarista Iskola Diákotthonának tanulói által létrehozott érdekképviseleti szerv, amely a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által meghatározott jogokkal és feladatkörrel rendelkezik. Tevékenységét a jogszabályokkal és az iskolai szabályzatokkal összhangban, demokratikus elvek alapján végzi.

 

2.§ (1.) A Diákképviselet a Piarista Iskola keresztény szellemiségét tiszteletben tartva, összetartó, az iskoláját szerető közösséggé szeretné formálni az itt tanuló diákokat.

(2.) Feladata a diákok érdekképviselete, az iskola belső és külső kapcsolatrendszerének építésében és ápolásában való közreműködés, a diákság tájékoztatása, valamint, hogy anyagi lehetőségeihez mérten támogassa a kollégium rendezvényeit, a kulturális és a sportéletet.

 

II. A diákképviselet jogai

 

A Diákönkormányzat döntési jogai:

 

3.§ 1) A Diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az alábbi kérdésekben rendelkezik döntési joggal:

a) saját Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása,

b) saját működésének, munkájának, az iskola tájékoztatási rendszerének megszervezése,  c) tisztségviselőinek megválasztása,

d) elnökének megválasztása (A DÖK elnökét a Diáktanács jelöli, és a diákok közössége választja).

e) a Diákönkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználása (5000Ft-ot meg nem haladó kiadások esetén a Diáktanács önállóan dönt, 5000Ft-ot meghaladó kiadások esetén a diákság véleményét kikérve.

 

A Diákönkormányzat egyetértési jogai:

 

4.§  A Diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik a következőkben:

a) az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása,

b) a Házirend elfogadása, módosítása,

c) az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok,

d) a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje,

e) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái meghatározása,

f) a tanulók jutalmazásának elvei és formái meghatározása,

g) a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei meghatározása,

h) mindazok a kérdések, amelyek meghatározásában a Diákönkormányzat egyetértési jogát jogszabály előírja.

 

A Diákönkormányzat véleményezési joga

 

5.§  A kollégium vezetésének megkeresésére

a) a tanév helyi rendjének elfogadása előtt a tanulókat érintő programok tekintetében,

b) a tanulói pályázatok és versenyek meghirdetése, megszervezése során,

c) a tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítése és elfogadása során,

d) az intézményi minőségirányítási program elfogadása előtt,

e) a tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során a kötelezettségszegés súlyáról, illetve az eset megítéléséről,

f) a tanulók nagyobb közösségét érintő, bármilyen tartalmú döntés meghozatala során. A nagyobb közösség fogalmát minden iskolának a házirendben kell meghatároznia.

 

 

 

III. A Diákönkormányzat szervezete

 

A Diákközgyűlés:

 

6.§ 1) A diákképviselet legfelsőbb döntéshozó fóruma a Diákközgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés), amelyen a Kecskeméti Piarista Diákotthon minden diákja részt vehet.

2) A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A Közgyűlés továbbá rendkívüli ügyek megtárgyalására ül össze. A Közgyűlést ekkor a Diáktanács elnöke hívja össze, legalább két héttel előre tájékoztatva az érintetteket a helyszínről, időpontról és a  napirendről.

3) Az üléseket a Diáktanács elnöke vezeti. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a véleménynyilvánítási alkalmon a diákság 2/3-a jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza.

4) A Közgyűlésnek lehetősége van diákszavazás formájában közvetlenül véleményt nyilvánítani, ha olyan kérdésben kell dönteni, ahol ezt jogszabály írja elő, illetve minden olyan esetben, amelyben a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata erre felhatalmazást ad.

5) A diákközgyűlés közvetlen döntése a diákszavazás, amely a következő módon zajlik: A szavazásra kerülő kérdésről a szavazást megelőzően legalább két héttel tájékoztatni kell a diákságot. A diákszavazás lebonyolításáért a Diáktanács elnöke felel. A szavazás hitelesített szavazócédulákkal történik. Az eredményről a Diáktanács elnöke számol be a diákságnak. A szavazás akkor eredményes, ha a szavazók egyszerű többsége (vagyis 50%+1fő) az egyik lehetséges válaszra voksol.

  

A Diáktanács tagjai

 

7.§ 1) Minden kollégiumi csoportnak (évfolyamnak) lehetősége van három képviselő megválasztására. Ha a megválasztott képviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, a Diáktanács elnöke új választást ír ki a megüresedett hely betöltésére.

2) A kollégiumi csoportok képviselőinek megválasztására december elején kerül sor. A választás akkor érvényes, ha a csoport 2/3-a jelen van. Mindenki három diákra adhatja szavazatát, kevesebb ember jelölése lehetséges, ha valaki többet jelölne, szavazata érvénytelen. A választás után egy diák nyilvánosan összesíti a szavazatokat. A választás végeredménye szerint a három legtöbb szavazatot kapott diák lehet a Diáktanács tagja. A három megválasztott diák helyben nyilatkozik arról, hogy vállalja-e a megbízatást. Amennyiben valamelyik jelölt nem vállalná, akkor a sorban következő legtöbb szavazatot kapott diák veszi át a helyét. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapott jelöltek között új választás keretében kell dönteni. Visszahívásukról fél év elteltével (különlegesen indokolt esetben hamarabb) a diákközösség dönthet.

3) A választások lebonyolításáért a leköszönő Diáktanács elnöke (továbbiakban: ügyvivő elnök) a felelős, aki az újonnan választott Diáktanács első üléséig a posztján marad.

 

A Diáktanács elnöke

 

8.§ 1) A Diáktanács elnökének megválasztása az első Diáktanács-ülésen történik. A választások lebonyolításáért a leköszönő Diáktanács elnöke a felelős. Új elnöknek a Diáktanács tagjai a testületből három személyre tesznek javaslatot.  Elnöknek minden Diáktanácstag jelölhető. A jelöltek közül az új elnököt a diákközgyűlés egyszerű többséggel választja meg. Az így megválasztott jelölt helyben nyilatkozik arról, hogy vállalja-e a tisztséget. Visszahívásáról fél év elteltével a diákközösség dönthet.

2) Diáktanács elnökének feladatai:

a) Irányítja a Diáktanács munkáját.

b) A Diáktanács tagjainak javaslata alapján összeállítja a Diáktanács-ülés napirendjét.

c) Gondoskodik a kollégiumba látogató vendégek, meghívott előadók fogadásáról.

d) Képviseli a kollégium diákságát az iskola vezetése felé. 

 

A Diáktanács jogai:

 

9.§ 1) A Diáktanács a közgyűlés felhatalmazása alapján gyakorolja a diákönkormányzat döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogait.

2) A döntéseit nyílt szavazással, és egyszerű többséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a Diáktanács elnökének a szavazata dönt.

4) A Diáktanács akkor határozatképes, ha tagjainak 80%-a jelen van.

 

A Diáktanács feladatkörei:

 

10. §  A Diáktanács a következő feladatok ellátásáért felelős:

a) Munkacsoportokat állít fel, megbízottakat választ bizonyos feladatkörök ellátására, és bizonyos projektek lebonyolításának irányítására.

b) Elkészíti a Diákönkormányzat költségvetését és arról éves beszámolót ír.

c) Üléseinek rendjéről saját szabályzatot készít.

d) A kollégium működésével kapcsolatban kritikai észrevételeket fogalmaz meg, javaslatokat tesz a kollégiumi rendezvényekre, programokra.

e) Havonta tájékoztatja a diákságot a tanács tagjainak munkájáról, ötleteiről, terveiről.

 

 

IV. A Pénzügyekről

 

11.§ 1) A Diákönkormányzat bevételi forrásai a jogszabályok alapján:

a) A fenntartó évi hozzájárulása,

b) pályázatok útján szerzett bevételek,

c) egyéb, gazdasági tevékenységnek nem minősülő forrásból származó bevételek

 

2) A diákképviselet pénzügyeiért az elnöknek elszámolási kötelezettsége van. A Diáktanács jegyzője félévente kimutatást készít a kollégium vezetésének a pénzügyekről. A diákképviselet vagyona a Diákmozgalmat segítő személy kezelésében van. A Diáktanács elnöke tőle kérhet ki pénzt, ő pedig minden pénzmozgást aláírásával ellenjegyez.

4) Pénz felvételére a költségvetés keretei között a Diáktanács elnöke jogosult a Diáktanács határozata alapján. A Diákmozgalmat segítő személy a pénzmozgást megtagadja, ha annak célja a Házirendbe vagy más jogszabályba ütközik.

 

 

V. A Diákönkormányzatot segítő személy

 

12.§ 1) A Diákönkormányzatot segítő személyt a Diákönkormányzat választja titkos szavazással. Visszahívásáról fél év után lehet szavazni.

2) A Diákönkormányzatot segítő személy minden Diáktanács-ülésen jelen lehet tanácskozási joggal, amelyre a  Diáktanács elnöke meghívja. A Diákönkormányzat vagyonát ő kezeli, aláírásával ellenjegyez minden pénzmozgást. A Diákönkormányzatot segítő személy feladata, hogy közvetítsen a Diákönkormányzat és az iskola vezetése között, valamint tanácsokkal lássa el a Diákönkormányzatot.

3) A Diákönkormányzatot képviseli a tantestület előtt.

4) Ellátja az elsődleges törvényességi felügyeletet a Diákönkormányzat tevékenységével kapcsolatban.

6) Támogatja a Diákönkormányzat minden tevékenységét.

 

 

VI. A nyilvánosság

 

1. A diákképviselet feladatai a diákság tájékoztatására

 

13.§ 1) A diákképviselet egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse önkormányzati elveken alapuló működését, és támogassa a diákság kezdeményezéseit. Ennek fontos előfeltétele a diákság tájékoztatása. Ezért a Diáktanács tagjai minden hónapban tájékoztatják a kollégium diákjait a Diáktanács munkájáról. Ezen kívül a Diáktanács elnöke az iskolaújságban, illetve a kollégium honlapján rendszeresen tájékoztatja a diákságot a függőben lévő folyamatokról, tervekről, ötletekről.

2) A Diáktanács ülései nyilvánosak, kivéve, ha a Diáktanács elnöke másként határoz.

 

 

 

2010. február 15.

 

 

Submitted by abel.istvan on