2026. február 2-6-ig immár a negyedik projekthét ért véget ma a Piarista Iskolában, ebből a harmadik jelenléti formában, ismét óvodától a gimnáziumig. Évről évre fejlődünk a tervezésben és kivitelezésben. Igyekszünk a témahéttől egyre inkább a valós, kutatás alapú projektek irányába továbblépni. Ezen a héten nincsenek tanítási órák, és a tanárok facilitálása mellett minél nagyobb felelősséget igyekszünk adni a saját tanulási folyamatukat illetően a diákoknak. Az általános iskolákban évfolyamonként vagy két évfolyamonként hasonló a téma, de a megvalósítás osztályonként eltérő. A gimnáziumban 9-11. évfolyamon a pedagógusok által ajánlott témákhoz a diákok évfolyamtól függetlenül szabadon jelentkezhettek. A végzősök ezen a héten nagyobb önállósággal, csoportos munkával már az érettségire készülnek. Idén is érkezett 10 napra Szlovákiából, a privigyei Piarista Iskolából két diák, és részt vett a projektekben a két hónapig nálunk tanuló két tafallai diák is Erasmus plusz pályázat keretében. Idén először Zaragozából, az ottani piarista iskolából egy egész diákcsoport érkezett 11 fővel, hogy bekapcsolódjanak a közös munkába. Így most is sok projekt zajlott angolul és magyarul párhuzamosan.

A következő projektek valósultak meg:

Miért szerettek  Milyen játékkal szerettek sokat játszani szüleink, nagyszüleink? Tudunk-e mi magunk is játékot készíteni? (óvoda)

Az óvodások életkorához igazodva a projekttéma feldolgozására hosszabb időt, két hetet szánunk. A gyermekek számára érdekes téma, hogy milyen volt szüleik gyermekkora, mivel játszottak szívesen? Ezért helyeztük fókuszba a játékok témakörét. Természetesen óvodásainknak is vannak kedvenc játékaik. A nagycsoportos, iskolába készülő gyermekek már képesek is az összehasonlításra, a különbségek, hasonlóságok megértésére. 

A projekt feldolgozásánál a gyermekek rongylabda, rongybaba készítéssel fejlesztik kreativitásukat, finommotorikájukat. A hagyományos diavetítővel nyitott mozi képei alkalmat adnak a koncentráltabb figyelemre, időt hagyva a képek feldolgozására, a hallott szöveg értelmezésére, megértésére. A tevékenységekhez igazodó új terek kialakítása a tanulás eredményes megvalósulását szolgálták. A projektünk jövő hét pénteken csúcsosodik ki a tornaszobában berendezett játékkiállítással, és a farsangi mulatság átélésével. A játék örömét a saját kézzel készített játékok felhasználása is teljessé teszi majd. – Szabó Krisztina

Mi a különbség az igazi medve és a mackóm között? (1. évfolyam)

A hét folyamán a gyerekek a plüssmackókhoz fűződő saját élményeikből kiindulva jutottak el az igazi medvék megismeréséig. Lépésről lépésre tájékozódtak a medvék életmódjáról, élőhelyéről és viselkedéséről. A megfigyelések, mesék, mozgásos játékok, dramatikus és kézműves tevékenységek során lehetőségük nyílt a valóság és a fantázia világának összevetésére. 

A projekt tudatosan felépített tevékenységei váltakozva kínáltak ismeretszerző, alkotó és élményközpontú helyzeteket, amelyek támogatták az anyanyelvi fejlődést, erősítették a szociális készségeket és az együttműködést. A tanulók aktív résztvevői voltak a folyamatnak, saját tapasztalataikra építve vontak le következtetéseket. A hét végére képesek voltak megfogalmazni, miben különbözik az igazi medve a játékmackótól, valamint felismerni a valós élőlények és a játékok eltérő szerepét. – Kovács Krisztina

Hogyan tudjuk jóvá tenni/kijavítani a hibáinkat? (2. évfolyam)

"Egy igazán jó meséből észrevétlenül elleshetem és mélyen átérezhetem, hogyan tudom kézbe fogni ismeretlen önmagamat és a világot."

Mit kezdjek az érzéseimmel? 

Hogyan tudom jóvá tenni a hibáimat?

Mindezek ott kavarognak minden növekedő gyermek személyiségében és Csupafül meséiben is. Ha ezeket a meséket és szituációkat el is játszhatjuk (dramatizálhatjuk, táncolhatjuk, énekelhetjük, rajban kifejezhetjük), akkor "az élmény azonban mintegy bepecsételődik az idegrendszerbe, és mintává szilárdul bennünk. Ennek segítségével saját problémáinkat is megoldjuk, feldolgozzuk, és ezáltal jótékony szorongásoldó hatással is számolhatunk." Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutató szavait mi is megtapasztaltuk a hét során. – Guttyán Anikó

Miért emlegették „élet” néven a búzát? (3. évfolyam)

A harmadik évfolyamos gyerekek az „Az étel az élet” mottó jegyében a kenyér útját kutatták a szántóföldtől egészen az oltárig. A diákok a hét folyamán valódi kis kutatókká váltak: sikért vontak ki a lisztből, kovászt készítettek, megismerték a modern őrlés folyamatait, ismerkedtek más népek kenyereivel, búzát ültettek, sőt, még programozható Lego-szélmalmokat is építettek.

A tudományos kísérletek mellett a lélek is táplálékot kapott, hiszen a gyerekek bibliai történeteken keresztül fedezték fel az Eucharisztia titkát.

A programot egy vidám szendvicskészítés zárta, amely során a tanulók a gyakorlatban is megtapasztalhatták a munka gyümölcsének felülmúlhatatlan ízét.– Nagy Béla

Mit mesél rólunk a virág? Hogyan lett a virág több, mint egy növény? (5-6.)

A projekthéten a „Mit mesél rólunk a virág?” és „Hogyan lett a virág több, mint egy növény?” kérdéskörében az 5-6. évfolyamos tanulók sokrétű, gyakorlatorientált tevékenységekben vettek részt. Történelemből virágos szimbólumokra épülő időszalagot készítettek az ókori lótusztól a Tudor-rózsáig, kutatták a jelentésüket, keresztrejtvényt fejtettek és digitális összefoglalókat hoztak létre Padlet felületen. A matematika területén kis csoportokban képzeletbeli virágüzletet működtettek, bevételt és nyereséget számoltak, diagramokat készítettek, tengelyesen szimmetrikus virágokat rajzoltak, majd plakáton reklámozták üzletüket. Angol nyelvből virágokhoz és tavaszhoz kapcsolódó szókincset tanultak, az Egyesült Királyság jelképeivel ismerkedtek, dalos és verses feladatokat oldottak meg Redmentán és Quizleten. A természettudományos foglalkozáson mikroszkóppal vizsgálták a virágos és virágtalan növények részeit, metszeteket és nyúzatokat készítettek, valamint plakátokon dolgozták fel a méhek szerepét, egyes csoportok Canva segítségével gyógynövényes posztereket szerkesztettek. Nem maradt ki a zene sem, klasszikus zeneművekhez kapcsolódó ritmus- és mozgásgyakorlatokat végeztek a diákok, népdalokat énekeltek és tánclépéseket tanultak, míg rajz és vizuális kultúra keretében 3D-s napraforgó-alkotások, papírvirág-installációk és mandalák készültek. Az irodalmi foglalkozáson a virágokhoz kapcsolódó szólásokat, keresztneveket és szimbolikus jelentéseket gyűjtöttek, kalligrammákat és virágábécét alkottak, valamint egy József Attila-verset megzenésítettek. Külső helyszínre is ellátogatott minden ötödikes és hatodikos diák, a Népi Iparművészeti Gyűjteményben interaktív virágos tárlatvezetésben részesültek. Egy szülői előadás a saját családi virágkertészetük munkálataiba engedett betekintést. A 6. évfolyamon a tanulók a mindennapi munkát önállóan dokumentálták Padlet felületen, és Canva plakátokkal mutatták be eredményeiket. Ötödikeseink booklet gyűjteménybe rendszerezték a hét történéseit. A megszerzett értékes tudásanyagokból és kézzel készült munkákból kiállítás jött létre a felső tagozat közösségi terében. A digitálisan készült felületek többsége a diáktársak számára elérhető.

A projekthét végére fejlődött a tanulók szövegértése, matematikai és természettudományos gondolkodása, kreativitása, együttműködési készsége és digitális kompetenciája, miközben megtapasztalták az önálló tanulás és a közös alkotás sikerét. – Galikné Bertus Annamária

Az 5-6. évfolyam projektjének egyes elemeiről így írtak a kollégák:

Projekthét, virágok a matematikában? Igen! (5-6. évfolyam)

Az 5-6. évfolyam tanulói kis csoportokban dolgoztak. Képzeletben egy virágüzlet tulajdonosaiként foglalkoztak beszerzési, eladási árakkal. Számoltak kiadásokat, nyereséget. Heti forgalmat ábrázoltak különféle diagramokon, tengelyesen szimmetrikus virágokat rajzoltak. Terveztek saját csokrot, természetesen kiadás, bevétel és nyereség számításokkal. Jó tulajdonos módjára, reklámozták is az üzletüket egy plakáttal. Amikor elkészültek, végeztek önértékelést: mi az ami jól ment, mi okozott nehézséget, miben kell még fejlődniük. Az elkészült munkáikról és a csoportjukról fotókat készítettek, majd padlet felületre feltöltötték, így a digitális kompetenciák területén is fejlődtek. – H. Tóth Istvánné

Hogyan tud egy mozgásos óra a virág témához kapcsolódni? (5-6. évfolyam)

Testnevelés: Egy különleges, virág témájú mozgásos foglalkozáson vehettek részt az 5-6. osztályos tanulók a projekthét keretében a tornateremben. Az 5. évfolyam 45, a 6. évfolyam pedig 90 perces óra során játékos formában ismerkedtek meg a növények világával, miközben változatos mozgásos feladatok fejlesztették ügyességüket, egyensúlyérzéküket és együttműködési készségüket. Először kört alkotva, belégző gyakorlattal hangolódnak a testnevelés órára. Ez a kör jelképezte a kezdeti mag fázist. Majd a nyújtások következtek, amely a földből feltörő csírát imitálta. A szárban áramló tápanyag egy alagút formájában jelent meg, amelyen a diákok egyesével végig kúsztak.  Az állomásos gyakorlatok és vidám, „virágos” sorversenyek igazi csapatélményt nyújtottak a gyerekeknek. Erre az időre méhekké váltak a virágszirmokból szállították a nektárt, természetesen a gyorsaság mellett a precizitásra törekedve. A foglalkozás hangyafogóval zárult, így levezetésként kicsit kötetlenebb, játékos formában, de továbbra is a témához kapcsolódó mozgásformát alkalmazva. – Boldis-Molnár Anna

Mit mesélnek rólunk a virágok? Hogyan lett a virág több, mint egy növény? (6.évfolyam)

A heti virágprojekt során a tanulók izgalmas utazásra indultak, hogy felfedezzék, mit mesélnek rólunk a virágok, és hogyan váltak többé egyszerű növényeknél. Magyar nyelv és irodalom tantárgyak nézőpontjából vizsgálták a virágok jelentését, virág eredetű keresztneveket, valamint virágokkal kapcsolatos szólásokat és közmondásokat gyűjtöttek, és utánajártak annak is, milyen alkalmakra, milyen szabályok szerint ajándékozunk virágot. Kreativitásukat virág-kalligrammák és egy saját készítésű virágábécé megalkotásával bontakoztatták ki. A projekt részeként egy József Attila-verset is megzenésítettek, így a költészet és a zene is helyet kapott a tanulásban. A közös munka során fejlődött kutatási, szövegértési és alkotói készségük, miközben mélyebb kulturális és érzelmi tapasztalatokra tettek szert. – Papp Brigitta

Közelebb hoz-e minket a globalizáció, vagy eltünteti a különbségeinket? (7-8. évfolyam)

A 7–8. évfolyamos projekt központi kérdése az volt, hogy közelebb hoz-e minket a globalizáció, vagy eltünteti a különbségeinket. A tanulók kutatások segítségével megértették a globalizáció fogalmát, jelentőségét és hatásait, valamint azt, hogy a gazdasági, kulturális és környezeti folyamatok miként kapcsolják össze a világot. Az irodalmi világutazás és a „globális mese remix” kreatív írás feladatai megmutatták, hogyan jelennek meg a globális elemek a történetekben. A projekt során a sporton keresztül is elemezték a globalizációt: világmárkák, sportolók és együttműködések megismerésével, majd közös sportcipő-készítéssel fejlesztették kreativitásukat és kooperációs készségeiket. Az ökológiai lábnyom vizsgálata révén felismerték a túlfogyasztás következményeit, és képesek lettek megfogalmazni saját felelősségüket a fenntartható jövő alakításában. A foglalkozások végére közös kihívást fogalmaztak meg, és játékos formában osztották meg egymással környezettudatos szokásaikat. A tanulási folyamat fejlesztette kritikus gondolkodásukat, együttműködési és kommunikációs készségeiket, amely különböző kreatív feladatokban is megjelent. Egyes csapatok a megszerzett tudást újságcikkek szerkesztésével dolgozták fel, készültek közös padletek, plakátok. A produktumok bemutatása fontos, mert lehetőséget adott a tanulóknak arra, hogy megosszák gondolataikat egymással és másokkal, visszajelzéseket kapjanak, valamint megtapasztalják, hogy saját munkájuknak valódi közönsége és értéke van. – Mogyorósné Bálind Anikó

A hét egyes elemiről:

Globalizáció hatása a sportmárkák elterjedésére (7-8.)

A projekt hét keretén belül a sport vonatkozásából vizsgáltuk a globalizációt. A diákok megismerkedtünk a világmárkák történetével, jelmondataival, logóival, egyes márkák ismert sportolóival, illetve kollaborációikkal különböző mozgásos feladatok segítségével. Zárásként a tornatermi eszközök, szerek segítségével készítettek egy-egy sportcipőt, fejlesztve ezzel a kooperációs képességüket és kreativitásukat. – Erdős Anita

Zene, kultúra, nyelvtanulás, avagy mit is jelent a lingua franca (7-8. évfolyam)

A projekthéten a 7–8. évfolyamos diákok egy rendhagyó, idegen nyelvi foglalkozáson vettek részt, amelynek középpontjában a globalizáció és a nyelvi sokszínűség állt. A tanulók zenefelismerésen, zászlópárosításon és dalszövegrészletekhez kapcsolódó feladatokon keresztül ismerkedtek különböző nyelvekkel és kultúrákkal. Így találkozhattak a japán nyelvtől kezdve az angolon és németen át az észt nyelvig igen sok nemzet nyelvével. Megtanulták a lingua franca fogalmát, valamint az Egyesült Királyság négy országrészét és nyelvi sajátosságait, illetve Svájc négy hivatalos nyelvét is. A foglalkozás kreatív plakátkészítéssel zárult, ahol a diákok vizuálisan is megjelenítették a tanultakat. A program játékos formában erősítette a nyelvi tudatosságot és a nemzetközi nyitottságot, a csapatmunka pedig az osztályközösség erősítését szolgálta. – Boldis-Molnár Anna

Globalizáció (7-8. évfolyamos osztályok)

A globalizáció fogalmával, jelentőségével, mibenlétével, hatásaival – ezzel kapcsolatos történelmi, földrajzi és vallási szempontok felvetésével, elemzésével foglalkoztunk – Nagy Attila

Közelebb hoz minket a globalizáció, vagy eltünteti a különbségeinket? (8.)

A tanulói csoportok a globalizációval ismerkedtek egy szöveg alapján, amelyet asztalonként más-más szempontból vizsgáltak a Word Cafe módszerhez hasonlóan. Adatokat értelmeztek diagramok alapján, ok-okozati összefüggéseket kerestek, előtérbe került a kritikus gondolkodás, előnyök-hátrányok felismerése. A közös munka eredménye csoportonként a megszerzett ismereteket összefoglaló gondolattérkép volt.

„Egy nap fiatalon – nagyszüleink szemével” címmel alkottak szövegeket tanulóink. Interjút készítettek nagyszüleikkel; ekészítették egy képzelt napló egy-egy bejegyzését  a globalizált világban, vagy nagyszüleik korában. A projektet a két korszak használati tárgyaiból összeállított kiállítással zártuk. – Romanóczi Györgyné

A globalizáció közelebb hoz minket, vagy eltünteti a különbségeinket? (8.b)

A világ egy könyv?

A foglalkozás elején megbeszéltük, hogy milyen kapcsolat van a globalizáció és az irodalom között.Ezután irodalmi világutazást tettünk, a gyerekek kitalálták, hogy a felolvasott történet honnan származik, miért népszerű, és mi a globális eleme. 

A kreatív írás feladata az volt, hogy egy globális mese remix készüljön, melyben az alaptéma, a globális elem és a forma adott volt, a gyerekek töltötték meg tartalommal. A foglalkozás végén az elkészült műveket felolvastuk, és a “világpolgár zsűri” értékelte az alkotásokat. – Golovics Ibolya

Rendhagyó magyaróra a globalizációs projekt keretében (8.b)

A globalizációs projektünk egyik különleges állomásaként a magyar nyelv szépségére, játékosságára és sokszínűségére irányítottuk a figyelmet egy rendhagyó magyaróra keretében a 8.b osztállyal.

Az óra középpontjában Lackfi János költő állt, akihez a diákok előzetesen 12 kérdést fogalmaztak meg. S mind a 12 kérdésre választ is kaptak, így személyes hangvételű, élő kapcsolat alakulhatott ki a kortárs irodalommal. A válaszok felolvasása során nemcsak a költő gondolataiba nyerhettünk betekintést, hanem abba is, hogyan gondolkodik egy mai alkotó a nyelvről, az írásról és a világról.

Az irodalom és a zene kapcsolata is hangsúlyt kapott: az osztály belehallgatott Fenyő Miklós Csavard fel a szőnyeget című ismert dalába, amely kapcsán a héten elhunyt előadóról is megemlékeztek. Ezt követően felolvasásra került Lackfi János Csavard fel a szöveget című műve, amely a dal szövegének játékos, irodalmi átirata. A diákok így közvetlenül megtapasztalhatták, hogyan alakulhat át egy könnyűzenei szöveg költészetté, és hogyan működik a nyelvi humor, az átírás és az újraértelmezés.

A foglalkozás zárásaként két, a tantervben is szereplő vers átiratát hallgatták meg a tanulók. Feladatuk az volt, hogy felismerjék az eredeti műveket, és összevessék az átiratokat az alapul szolgáló versekkel. A közös gondolkodás során szó esett stílusról, hangulatról, nyelvi megoldásokról és arról is, hogyan képes egy szöveg új jelentésekkel gazdagodni egy másik nézőpontból.

Ez a rendhagyó óra élményszerűen mutatta meg, hogy a magyar nyelv nemcsak tananyag, hanem élő, játékos és kreatív eszköz, amely hidat képez irodalom, zene és a diákok saját világa között. Ezen felül előkészítette az ezt követő magyar óra foglalkozását is, amely a kreatív írást hozta be témaképp. – Boldis-Molnár Anna

Globalizáció hatása a mai életünkre (8.c)

A héten megvizsgáltuk hogyan hat mai életünkre a globalizáció. Összehasonlítunk használati tárgyakat, ételeket, zenéket a "régi időkből" és napjainkból, illetve ezek származási országát jelöltük be az általunk készített térképen, kiállítás formájában. – Erdős Anita

Gimnáziumi projektek

Hogyan rendezzünk kiállítást iskolánk történetéről?

A hét elején Kozma Róbert, a Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének munkatársa és Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Levéltárának igazgatója vezette be a diákokat az iskola történetének kutatásába. A diákok 3-5 fős csoportjai ennek segítségével választották ki azokat a témákat, amelyekben a hét során elmélyedtek. A megyei könyvtárban és a levéltárban tett látogatás során módszertani gyakorlatot szereztek az intézmények munkatársainak segítségével. A projekt távlati célja egy állandó iskolatörténeti kiállítás létrehozása, ehhez adott útmutatást és inspirációt Szabóné Bognár Anikó muzeológus előadása. A projekthét során a tanulók plakátokat, roll-up terveket, videókat, interjúkat, maketteket, játékokat, valamint interaktív elemeket készítettek a leendő kiállításhoz. – Sipőcz Brigitta

Mi a média szerepe az életemben, mire használom a médiát?

21 diák alkotott 7 szabadon választott csoportot és a központi kérdésből kiindulva fogalmazta meg saját projektjének fókuszát. A létrejött projektmunkák érdeklődésükhöz kapcsolódva, Z generációs aggodalmaikra reflektálva, identitásuk alakulásának hatásaira keresték a választ: „Mi a reklámok szerepe a hétköznapjaimban? A különböző korosztályok mindennapjait hogyan befolyásolja a média? A digitális függőség hogyan hat a Z generációra? Ki hogyan használja a médiát? Hogyan segít a média a tanulásban?” Egy csoport pedig saját médiahasználatát vizsgálta és arra volt kíváncsi, hogy „Mit mutat egy hét a médiahasználatunkról?” Az adatgyűjtéshez online kérdőíveket állítottak össze, videointerjúkat, kisfilmeket elemeztek és készítettek. Majd értelmezték a begyűjtött információkat. Ezek alapján oktatóvideókat, weboldalt és társasjátékot is készítettek. Kutatásaikat, tevékenységeik folyamatát és produktumaikat prezentációhoz kapcsolódóan mutatták be. – Hürkecz Gyöngyi

#Hungary – amit mi mutatnánk meg a világnak

A #MyHungary projektben részt vevő diákok célja az volt, hogy idegen nyelvű, élményszerű tartalmakat hozzanak létre, amelyek segítségével bemutatják Magyarországot a Piarista Iskolába érkező külföldi cserediákok és kísérőik számára. A témák változatosak voltak: egy magyar diák egy napja, híres magyarok, a magyar zene, a magyar gasztronómia, utazás a magyar kultúrában, társasjáték Magyarországról. A projekt zárásaként csütörtökön a Zaragozából érkezett vendégeink megtekintették a prezentációkat, és aktívan részt vehettek a játékos feladatokban is. Összességében elmondható, hogy a diákok egy életközeli projektmunka során nemcsak ismereteiket bővítették, hanem interkulturális kompetenciáikat is fejlesztették, miközben megtanulták, hogyan lehet egy külföldi célközönség számára érthető és vonzó módon bemutatni saját kultúrájukat. – Talmácsi József

Milyen sűrűn helyezkednek el a mechano- és termoreceptorok a fejen és a kézen? Hogyan érzékeljük a színeket? Miért szédülünk el, ha sokáig forgunk körbe-körbe? Van különbség férfiak és nők szaglása között?

A látást kutató csapat tagjai vizsgálták az agy szerepét is a látás folyamatában, kipróbálták az irányfordító prizmás szemüveget, különböző optikai csalódásokkal foglalkoztak, fiziológiai és kognitív illúziókat próbáltak ki, taumatrópot készítettek.

A bőrérzékelést kutató csoport a hideg és melegérzékelő pontokat, valamint a különböző testtájakon a nyomásérzékelő pontok sűrűségét vizsgálta; ez utóbbi szemléltetésére megterveztek és 3D nyomtatóval kinyomtattak egy fejmodellt is.

Az egyensúlyérzékeléssel foglalkozó csapat Bárány Róbert Nobel-díjas tudósunk által felfedezett és vizsgált kalorikus reakció kapcsán különböző egyensúllyal összefüggő reflexeket is vizsgált. 

A szaglást vizsgálók pedig különböző illóolajokat, fűszereket, teákat szagolgatva próbálták megállapítani, hogyan érzékeljük a különböző illatanyagokat. Több kísérleti alanyon is végeztek szaglás-tesztet, amiből statisztikát készítve érdekes következtetéseket vontak le. – Mikulásné Ferencz Zsuzsanna

Mi történt Kecskeméten 1848-49-ben? (9.b osztály)

A 9.b osztály a márciusi forradalom és szabadságharc kecskeméti vonatkozásaival foglalkozott. Szeretnénk az itt szerzett tudásunkat megosztani diáktársainkkal a színpadon, márc. 15-i műsorként. Így feladatunk volt az is, hogy az 1848-as kecskeméti eseményeket színdarabbá gyúrjuk össze, ami csütörtök délelőttre szereposztással együtt elkészült. Sokat tanultunk a város szabadságharcos történetéből, gyakoroltuk a forgatókönyvírást, az érvelést a megírt munkákkal kapcsolatban, sőt az ünnep dallamvilágával is ismerkedtünk. A közös célért csapatként kell együttműködnünk, egymásról és önmagunkról is sokat tanultunk. Reméljük, hogy munkánk által még közelebb kerül az egész iskola diákságához, tanáraihoz a szabadságharc szellemisége, és maga Kecskemét városa is. – Fehérvári Gábor

Európai nyelvek

A projekthét keretében az Európai nyelvek témakörében nemzetközi csapatban dolgoztak együtt spanyol, szlovák és magyar diákok. A kommunikáció nyelve az angol nyelv volt.

A csoportok különféle témákban dolgoztak: Hogyan ünnepeljük meg az Európai nyelvek napját; kutattak a szláv nyelvek eredete iránt, hogy megtudják miben különbözik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv.

Az iskolánk több spanyolországi piarista iskolával áll kapcsolatban, így a diákok egy csoportja a spanyol dialektusokat tanulmányozta. 

A hét folyamán több kérdőívet, hangfelvételt készítettek és megtanulták a Canva használatát is.

– Keresztes Anikó

AI: Barát vagy ellenség?

Az idei projekthét során is izgalmas kaland volt az AI témájával foglalkozni gimnáziumi diákjainkkal. A gimnáziumunkban tartózkodó spanyol csoportból két diák csatlakozott az egyik csapathoz, nagyszerű lehetőség volt ez a diákoknak az angol nyelvtudásuk fejlesztésére. A csütörtöki napon az Evosoft Kft. munkatársai tartottak egy informatív előadást, ami tovább tudta lendíteni a fiatalok érdeklődését a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásai iránt. Tanárként facilitátori szerepet vállaltunk, segítve a diákokat ötleteik kibontásában és a csoportos munkában. Minden projekthéten nehézségbe ütközünk azzal, hogy a magyar oktatási rendszer hagyományosan nem projektalapú, így a diákokhoz idegen ez a megközelítés. A 14-17 éves kamaszok különösen küszködnek azzal, hogyan prezentáljanak egy tanulási folyamatot strukturáltan. Sokan inkább a végeredményre koncentrálnak, nem a mögötte álló utakra és kihívásokra. Pedig éppen ez a reflexió tudja segíteni őket mélyebben megérteni az AI komplexitását. Tanulságként láttuk, hogy kisebb lépésekben kell bevezetni a prezentációs technikákat, példákkal illusztrálva. A facilitátor szerep ráébresztett arra, mennyire fontos a diákok autonómiájának támogatása. A hét végén büszkék voltunk rájuk, mert láthatóan fejlődtek a kritikus gondolkodásban. Ugyanakkor felismertük, hogy oktatási reformra van szükség a projektalapú tanulás beágyazásához. – Rokolyáné Pataki Anikó

Betekintés a fluoreszcens mikroszkópok világába

Az Öveges Diáklaborban 23 fővel, köztük 5 zaragozai és 1 privigyei diákkal zajlott az idei tanév projekthete. 6 csoportban dolgoztak a tanulók, és a hét fő kérdései a Fluoreszcens mikroszkóphoz, annak felépítéséhez, használatához kapcsolódtak. Az első napon a fluoreszcens mikroszkóp megépítése kapta a főszerepet. Egy prezentáció segítségével megismerték a működését, a fő egységeit és az egyes alkatrészek jelentőségét. Ezután következett a mikroszkóp finomhangolása, a képegység és az objektív mozgatásával meg kellett keresniük a diákoknak a legideálisabb felbontását a mikroszkópnak egy már előre elkészített minta segítségével, a további napokon saját mintát készítettek és ezekeket vizsgálták különböző szűrők segítségével. – Lévai Zita Mariann

Mikulás Domonkos