Az immár hagyománnyá váltpedagógiai találkozók sorában ismét eljött egy újabb alkalom arra, hogymegálljunk, és egy kicsit körülnézzünk, mi történik mostanában iskoláinkban: milyenkihívásokat ad korunk, milyen problémákkal küszködünk, milyen kérdésekre keressüka választ, merre haladunk?
2009. október 21-22-én ismétmegrendezésre került Kecskeméten a PiaristaPedagógiai Napok konferencia.
Találkozónkatmegtisztelte jelenlétével rendünk új legfőbb elöljárója, Pedro Aguado generális atya, valamint a Közép-Európáért felelős újgenerálisi asszisztens, Mateusz Pindelskiatya.
Az első nap délelőttjén piaristatémájú előadások hangzottak el: a generális atya, a generálisi asszisztens és atartományfőnök atya beszéltek a piarista rend céljairól, a világiakkal közöstáguló jövőképről. Urbán József világosanfelvázolta, milyen célokat tűz maga elé a rend és milyen irányba valóelmozdulásra hívja a világi munkatársakat is.
Az iskola különleges szerepettölt be a társadalomban, hiszen a család után a fejlődő személyiségalakulásának legfontosabb közege. Szerencsés esetben sok jó, embert formáló tapasztalatmegélésének helyszíne - vagy éppen olyan hely, ahol elbátortalanodik az ember;ahol megéli, hogy nem fogadják be vagy nem értik a problémáját; aholperifériára kerül, mert kilóg.
Az osztályban és aziskolában tapasztalható sokféleség viszonylag új - és a pedagógus dolgátigencsak megnehezítő - helyzet. A gyerekek nagyon különböző családi környezetbőlérkeznek, más-más fokú figyelemben és gondoskodásban volt és van részük. Ezalighanem korábban is így volt, manapság azonban sokkal nagyobb azoknak agyerekeknek az aránya, akik valamiről lemaradtak, akik valamiben - többnyireszeretetben - hiányt szenvedtek vagy szenvednek. A szülői figyelem stílusbelikülönbségei mindig is érezhetők voltak, ma viszont már nem pusztán árnyalatnyieltéréseket látunk, hanem már-már jóvátehetetlennek tűnő sérülések nyomait éskövetkezményeit. Régebben lehetett azt mondani, hogy az efféle sérülésekkelforduljanak másokhoz, mi nem vagyunk az ilyen jellegű gyermek segítésében szakemberek.Manapság azonban mindnyájan azt érezzük, hogy nem intézhetjük el így a dolgot.Az új helyzet új választ kívánt tőlünk: nem azt, hogy kiválogassuk afelkészültségünkhöz vagy a kulturális stílusunkhoz jobban illő diákokat, hanemazt, hogy többféle, egymástól jelentősen különböző adottságú diákokat isfelvegyünk, sőt olyanoknak is adjunk helyet, akiknek a jelenléte új tudásmegszerzését, valamint új egyéni és közösségi működésmódot kíván tőlünk.Szeretnénk nem divatból, nem is társadalmi trendeknek engedve, hanem a valósággal és az adottságokkal tudatosanszembenézve növelni befogadóképességünket és affinitásunkat. Az a hit vezet ebben minket, hogy így leszünktovábbra is hűségesek alapító Szentatyánk, Kalazancius karizmájához, így tudunkegyre inkább mindenki számára elérhető, egyre többeket és többféle gyermeketbefogadni képes iskola lenni.
Ezzel az új helyzettelegyre nagyobb tudatossággal néztünk szembe az elmúlt évek során. Konferenciánktémaválasztása ennek a növekvő tudatosságnak a gyümölcse.
Másfél napos továbbképzésünkönkét menetben közelítettünk a sokfeléség jelenségéhez. Elsőként azt vizsgáltukmeg, milyen fejlődésbeli elakadásai vagy hiányai lehetnek a gondoskodásunkraszoruló gyermeknek vagy fiatalnak
Változások, nehézségek az életkori feladatok tükrében címmel tartott előadást K.Németh Margit klinikaipszichológus, majd ezt követően 16 helyszínen, kb. 20 fős csoportokban, mindenkiszabadon válogathatott az őt érdeklő különböző témakörök között. A témákat tapasztalatitanuláson alapuló műhelymunkában dolgozták fel a résztvevők.
A második napon pedig adiák (mind kollektív, mind egyéni értelemben vett) világa és a mi felnőttvilágunk közötti lehetséges eltéréseket, kulturális különbségeket vettükszemügyre.
Kőpataki Judit, az OFI tudományosmunkatársa előadásában az együttnevelésről és a befogadásról, továbbá a hagyományokés az új kihívások témájáról beszélt.
Ezt az előadást is műhelymunkakövette, melyben a tanárok nagy aktivitással vettek részt. A műhelyfoglalkozásokvezetésére külső szakembereket kértünk fel, de saját iskoláink tanárai közül isszép számmal jelentkeztek vállalkozók, akik egy-egy, saját iskolájukban jólműködő, sikeres tapasztalatról számoltak be a kollegáknak.
A programok és aszervezés lebonyolításában 15 nyolcadikos rendező diák vett részt, akik lelkesmunkájukkal hozzájárultak a programok gördülékeny megvalósulásához.
A képek tanúsága szerintis látható, hogy a rendezvény jó hangulatban zajlott. A két tartalmas napközötti estén volt lehetőség a kikapcsolódásra, spontán ismerkedésre, beszélgetésreegy pohár bor vagy tea mellett.
Az esti programotszínesítette még Fábri Géza és Ivánovics Tünde élvezetes, színvonalas népzenei koncertje, ahola jókedv végül egy kiadós közös táncba torkollott.
A konferencia zárásaként atemplomban gyűltünk össze, ahol a záró szentmisén örökfogadalmat tett Böszörményi Géza piarista.
Czeglédi Zsolt SchP
