2022. július 20-26. között 2 év kényszerű halasztás után Rzeszów és Krakkó adott helyet a PYM (Piarist Youth Meeting) találkozójának. A Piarista Rend Magyar Tartománya két busznyi diákkal, közöttük 12 kecskeméti diákkal vett részt az eseményen. Az alábbiakban Duda Dániel 2023A osztályos tanulónk beszámolóját olvashatják.
A Valahol Európában című musicalből már ismerős a sor: ,,Köztünk minden ember más, különös és sokfajta szokás…”. Fontos azonban, hogy nem csak eltérések alkotják a világot. Sokszor gondoljuk azt, hogy az emberek, mint párhuzamos egyenesek működnek, hogy az útjaik semmiképp sem ugyanoda érnek, de az igazság az, hogy olykor mégis metszik egymást. Persze vannak helyzetek, mikor ez a fajta ,,összetalálkozás” egyszerűen lehetetlen. Például milyen esetben találkozhatna egy lengyel, egy szlovák, egy magyar, egy ukrán és egy katalán diák? Ugye, mennyire valószínűtlen? Miféle elborult elme műhelyében foganhat meg egy ilyen gondolat? Mi az, ami összetarthat egy ilyen soknemzetiségű társaságot? A válasz egy szó: a Piár. Akinek erről a szóról csak az iskola jut eszébe, azt nagyon sajnálom, hiszen itt most nem a fizikailag megfogható részről lesz szó.
Sok poggyásszal és mégtöbb kérdéssel szálltunk fel a buszra, ami Lengyelországba vitt minket a Piarist Youth Meetingre (Piarista Ifjúsági Találkozó). Hosszú idő óta ez volt az első nemzetközi összejövetel, ezért legtöbbünk még sosem volt ilyenen. Minél közelebb értünk Rzeszówhoz (ahol a találkozó elkezdődött), annál jobban kérdőjeleződött meg mindenkiben a saját angoltudása. A kommunikációról azonban visszatekintve elmondhatom, hogy sikeres volt: enni kaptunk, a többi pedig másodlagos. Viccet félretéve, az angol nyelv nem jelentett akadályt az ismerkedésben ( a telefonom még most is gyakorta csipog egy nemzetközi messenger-csoport miatt).
Hat napot tölthettünk együtt két helyszínen, Rzeszówban és Krakkóban. A nekünk szervezett programokról egyet kijelenthetek: nem hagytak minket unatkozni. Többek között ellátogathattunk a kolostorba, ahol Szent Fausztinának megjelent Jézus és imádkozhattunk abban a padban, ahol II. János Pál is imádkozott. Elkápráztató templomokban jártunk és sokban misézhettünk is (a végére megtanultunk lengyelül énekelni úgy, hogy lengyelül akkor se és most sem tudunk). Eljöttek hozzánk meghívott előadók is, kiknek tanúságtételeit, elmélkedéseit kis, nemzetközi csoportokban elemezhettük. Az estéket pedig tánccal, vagy játékos feladatokkal majd egy imával zártuk.
A találkozó jelmondata ,,I am” (,,Én vagyok”) volt. Az elmélkedések is az identitásunk keresése köré épültek. A három előadó három különböző nézőpontból közelítette meg a témát: ,,Ember vagyok”, ,,Keresztény vagyok” és ,,Kalazanci vagyok”. Ezekkel a mondatokkal sokan tudnánk azonosulni, de ez mégsem jelenti azt, hogy ennyire egyformák vagyunk. A személyiség egy ennél sokkal összetettebb ötvözet, amit mindenkinek elsősorban magának kell megtalálnia. De vajon egy majdnem kétszáz főt számláló találkozón van e lehetőségünk megtalálni magunkat? Első hallásra talán lehetetlennek tűnik, azonban mégis megvalósítható, viszont ennek van egy feltétele. Ez a feltétel pedig az, hogy egy ilyen tömegben ugyan az emberek közt szabadon válogathatunk, hogy kivel ismerkedünk össze, kivel találkozunk, egy valakivel azonban feltétlenül találkoznunk kell: Istennel.
Ha ez megtörténik, gyökeres változás következhet. Más az, hogyha csak egy vagy a tömegben és az eredetiség hiánya hozzáláncol a földhöz, és más az, hogyha egy olyan tömegből vagy egy, akik lehetnek akármilyen mások, egy azonban közös: Isten szeret minket. Az egész csak perspektíva kérdése, mégis sokszor nehéz az egyik tömegből a másikba kerülni. Ezért fontos, hogy azok, akiknek már sikerült segítsék azokat, akik küszködnek. A küszködőknek pedig nyitottnak kell lenni és segítséget kérni. Ez nem gyengeség. Az erős embernek is fáj, ha a kislábujjával belerúg ágy sarkába. Bármilyenek is vagyunk, bármilyen közel vagyunk Hozzá, Isten ugyanúgy szeret és vár minket.
Hat napot és azoknak tanulságát nehéz átfogóan szemléltetni írásban. Ha valaki megszánt engem és hagyta, hogy végigkalauzoljam ezen a röpke kis cikken, már egy fokkal közelebb jár a PYM megismeréséhez. De természetesen azt, ahogyan együtt táncoltunk, azt, ahogy ima közben megfogtuk egymás kezét és azt, ahogy magyarul tanítottuk a lengyeleket…azt akkor érted meg igazán, ha legközelebb, mikor a busz útnak indul, Te is rajta leszel.
Duda Dániel, 2023A résztvevő diák
