2015. 01. 20.

„Az énekelt zsolozsma: az ökumenikus közeledés nagy lehetősége" - írja egy protestáns szerző egyházzenei tanulmányában. Valóban: a zsoltárok, kantikumok, himnuszok szövegei, valamint a gregorián zene a kereszténység közös kincse, az ezekből felépülő zsolozsma éneklése pedig Krisztussal egyesít, és megtapasztaltatja az imádkozóval a felekezeteken túli, egyetemes Egyházat, a szentek közösségét. Ebben lehetett részük azoknak a katolikus és nem katolikus krisztushívőknek, akik részt vettek templomunkban a keresztények egységéért felajánlott ökumenikus vesperáson, melyet a görög és a protestáns liturgikus hagyomány szöveg- és dallamkincséből is merítve énekeltünk. A rövid olvasmány után Mike Sámuel baptista lelkipásztor igehirdetését hallgattuk, aki a Lélek, az Ige és a közösség jelenlétének fontosságáról beszélt, és - mint a vesperás utáni beszélgetésben elmondta - nagy hatással volt rá ez az ősi, egyszersmind egészen mai közös, énekes imádság, melybe örömmel kapcsolódott be.

Énekes vesperásainkra - melynek közös elimádkozása nem vesz igénybe többet 15-20 percnél -, továbbra is várjuk a kedves testvéreket, tanítási időben hétfőnként, az esti szentmise után.

  Telek Péter-Pál

 

Submitted by nagy.attila on