Miklós püspök nagyon kedves sorokat küldött még novemberben a Piarista óvodába. Azt írta, hogy december 5-én reggel a piarista óvodásoknál szeretné kezdeni a napját, mivel tudja, hogy mennyire várják a legkisebbek, és a piarista iskolások is izgatottan várják. 

A gyermekekkel egész héten készültünk a kedves vendég fogadására. A csoportok előtti faliújságokat is ünnepi díszbe öltöztettük a gyermekek munkáival. A tornaszobában kényelmes fotellel, forró teával, énekekkel, találós kérdéssel, imádsággal kedveskedtünk Miklós püspöknek. Hihetetlen, de a Mikulás mindent tudott a gyerekekről. Tudott a sok jóról, ami a csoportokban történik, de tudott arról is, amikor nem egyszerű jónak lenni. Azonban úgy ítélte meg, hogy a mérleg serpenyőjében sokkal több volt a jó, így minden gyermeket örömmel ajándékozott meg egy nagy mikuláscsomaggal. A virgácsát pedig így is - úgy is megette Rudolf, a rénszarvas. 

A találkozás és az ünnepi készület jó alkalom volt a gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztésére is. A szókincsbővítés kedves példája volt, amikor egy kislány megkérdezte, hogy mit jelent a dalban elhangzó "szívrepesve" szó. ... Hát azt, hogy szívünk szinte repked örömében, vagy csordultig telve van örömmel. 

"Fehér havas utakon lassan lépeget,

bekopog az ablakon, vajon, ki lehet?

Mikulás, Mikulás jöjj el hozzánk már,

minden kedves jó gyermek szívrepesve vár!"

Hálásan köszönjük, hogy Miklós püspök meglátogatott minket, és jóságos szavaival örömet szerzett gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt.