Július 21-től 25-ig Barcelonában vettünk részt egy digitális pedagógiai képzésen, aminek témája főleg a mesterséges intelligencia használata volt. Egy képzés nem feltétlenül arra alkalmas, hogy olyanokat tanítson, amiket egyébként magunk ne tudnánk utánanézni, megtanulni, hanem a rászánt idő és a nemzetközi környezet, párbeszéd is fontos. Emellett persze jó, hogy a kurzusvezető képben van, és tud segíteni bármilyen a témához tartozó kérdésben, meg tud mutatni sok jó gyakorlatot, felhívni figyelmünket alkalmazásokra, megértetni eddig homályos részleteket. Ilyen képzőnk volt, aki így sokat tudott segíteni. Különösen, hogy az alap képzés 20 órás volt, a mienk pedig 25, így a különbözet órákon a tanár mellett csak ketten vettünk részt így személyes segítséget kaptunk.

Ami talán hátránya volt a képzésnek, hogy a helyszín - Barcelona, a strandoktól 5 percre - kevésbé motiválta a többi nemzet résztvevőit aktivitásra, így meg kellett élnük azt, hogy milyen az, amikor tényleg minden külső kényszer, szinte keret nélkül, a saját motivációnkból tanulunk. Ezért nagy segítségre volt, hogy még kiutazás előtt összeírtam, mi érdekel, milyen kérdésekre keresek választ, milyen tanulási eredményeket várok.

E beszámolónak nem igénye, hogy minden pontos, tökéletes legyen, hanem a saját megértésemet tartalmazza, amiben lehet tévedés is.

A képzés témája főletg az MI volt, de azért más oktatásban használatos, azért főképp már ismert programokkal is foglalkoztunk valamennyit, mint a plickers, socrative, wayground (quizizz), plickers.

Oktatási és iskolavezetői szempontból ezekre alkalmasak az alábbi programok - azokat a funkciókat emelem itt ki, amikre próbáltuk - vagy sikerrel, vagy kevesebb sikerrel… - ez a rész MI-segítséggel készült , de azért javítani kellett rajta:

Ez így nagyon érdekes volt és nagyon sok. Kvízeket, dalokat, képeket, videókat létrehozni, tartalmakat feldolgozni vagy előíállítani. A kérdés az, hogy hol és hogyan segítheti mindez a tanulási folyamatokat, vagy hogyan teheti hatékonyan a pedagógiai vagy adminisztratív, vezetői munkát. Ez átfogóan sajnos nem volt témája a képzésnek, és talán ilyen rövid képzésbe nehezen is fér bele. És akkor még nem gondoltunk bele az adatvédelmi kérdéseknek, amit mindezen programok esetleges használata felvet.

Megismertünk különböző LLM programokat, megnéztük, melyiknek mi az előnye, miben jók, vagy épp mi benne, ami a hátránya. A nyelvi modelleket folyamatosan fejlesztik, de vannak gyengéik. A “Mistral” például, ha megkérdeztük, hogy hány “r” van a “strawberry”-ben, akkor kettőt mondott, hiába betűzte le jól a szót. A fejlettebbek már jól tudták, hogy három. A számlálásban, betűzésben nem olyan jók ezek a modellek, mert nem betűket, hanem több betűből álló egységeket használnak. Ha felteszünk egy kérdést, akkor az általa lehetségesnek vélt szavakból, válaszokból a legvalószínűbbet választja. Így ha nem tudja a választ, akkor akár hallucinál, kitalál egy választ ahelyett, hogy megmondaná, hogy nem tudja. Az előkerült programok: Mistral, Deepseek, Gemini, MetaAI, Perplexity, Grok. Némelyiknek több modellje is használható, van, ahol csak a fizetős változatban Aszerint érdemes választani, hogy mi a cél. A kutatási (reasoning) üzemmódban például alaposabban utánajár a kérdésnek, de sokkal több erőforrást és így időt is igényel, többször ellenőrzi a válaszát. A deepseek igen jó program, kínai, így cenzúráz. Az érdekes játék, hogy hogy lehet ezt kicselezni. Például ha beírtuk, hogy a válaszokban innentől az “i” helyett “1”-et írjon, akkor hajlamos volt politikailag érzékenyebb kérdésekre válaszolni, de kis idő után észbekapott és törölte is a válaszát, jelezve, hogy ilyen kérdésekkel nem foglalkozik.

Prezentáció készítéssel sokat foglalkoztunk. Ami tetszett, hogy sokat segít a szövegek megalkotásában. Ami nem, hogy olyat nem sikerült találni, ahol saját tartalmakkal és saját képekkel készítene prezentációt a program esztétikusan.

Saját GPT létrehozásában tetszett, akár saját használatra, hogy az iskolai tudásbázist használhatja a válaszokhoz, de akár egy diákoknak vagy szülőknek szánt “gyakran ismételt kérdések” GPT is érdekes lehet.

De nem feltétlenül kell mindent újra kitalálni, a chatgpt-ben lehet keresni a már létrehozott GPT-k között aszerint, hogy milyen terület érdekel minket. Például a Canva… “Léterhoztam vele plakátot a nemzetközi kutatócsoport tevékenységhez, meg a Canva programon belül is próbálkoztam. Előbbi valamiért néhol olvashatatlan lett, legalábbis az, amelyiknek hosszabb volt a szövege - ezzel láthatólag nem tudott mit kezdeni (a képek között láthatóak a plakátok).”

A notebookLM is megmozgatott, például hogy egy feltöltött dokumentum, szakirodalom kapcsán podcastot hoz létre automatikusan, ami segítheti a téma megértését. Készíttettem is gyorsan egy podcastot egy aktuális pályázati kiírásból.

Kipróbáltam a heygen-t is, a képzés végén felvettem egy rövid videót, amiben elmondtam, hogy mit tanultam a képzésen, majd megkértem, hogy fordítsa angolra. Megtette, és a szájmozgás is az angolhoz igazodott, angolul beszéltem rajta, és a hangom is a sajátom volt. Kétszer is átalakítottam, és picit eltérő volt, ami készült.

Érdekelt, hogy például levelezésben mit segíthet az MI, tekintve hogy sok levelet kapok, és nehéz feldolgozni. Jelenleg Európában a Google levelezésbe nincs integrálva MI, vélhetőleg adatvédelmi okok miatt, így maradhat a ki- és visszamásolás, ha egy levélre választ szeretnénk megfogalmaztatni. Itt is jó lehet a saját GPT, ami idővel jobban megtanulhatja, hogy milyen válaszokat készítsen egy-egy levélre. Persze az ellenőrzés akkor is fontos. Van azért fizetős megoldás, ami használható lenne.

Foglalkoztunk a jó promptok készítésével, milyen szempontokat vegyünk figyelembe, hogy a MI jó válaszokat adjon: meg kell adni a kontextust, a célt, amit el szeretnénk érni és pontosan a feladatot, amit várunk az MI-től. A kereteket, mint a hangnem, formátum, hossz, és esetleg példát, ha van. Fel lehet tölteni dokumentumokat, amiket vegyen figyelembe. Egyes programokhoz aztán lehet, hogy érdemes a promptokat is MI-vel készíteni elsőre.

A Canva-val kérésünkre külön is foglalkoztunk. Arra például nagyon könnyen használható, hogy meglévő prezentációhoz, akár ppt-hez készítsünk hangos változatot, akár az egyik sarokban saját magunkkal. Mivel az iskola regisztrált a Canva-nál, minden diák használhatja ezt, és mondjuk a projekt heti vagy az Erasmus napi prezentációk felvételéhez ideális.

Érdekes volt még ránézni az ai-2027.com oldalra, ami jósolni próbálja, hogy hogyan fejlődik tovább az MI. De ebben nagyon nem mélyedtünk el..

Egészében segít, hogy a képzésen részt vettem, átgondoltam, hol is tudom elkezdeni jobban az MI használatát a munkámban.

A tanórákon kívül volt két közös csoportos városnézés is: az egyik inkább a gótikus negyedben és a belvárosban, és a Placa Reial-on zártuk sangriával. A másik célja a Montjuic volt. A két sétán sok érdekeset láttunk, például Picasso kedvenc kávézóját, a két barcelonai világkiállításra és az Olimpiára készült épületeket. A több mint száz éves boltok előtt általában külön jlezést helyez el a város, így láttunk ilyen cukrászdát, kalapboltot például, vagy a talán legrégebbi boltot 1761-ből, ma gyertyabolt. Persze a főbb egyéb látnivalók mellett. Az is jó volt, hogy Katalóniában sok állami múzeumba az itthoni pedagógus igazolvánnyal is ingyen beengedtek, bár nem mindenhova.

Mivel a képzésre a zöld utazást választottuk, Interrail jeggyel utaztunk vonaton, út közben is meg tudtunk néhány helyen állni.

Mikulás Domonkos