„Making mobility experience a bit better” – hogyan segítheti a “blended mobility”, hogy hatékonyabb legyen a tanulási mobilitás? - Mika Saarinen, a finn nemzeti iroda vezetője fogalmazta meg így a kevert mobilitással foglalkozás célját.

2025. december 10-12-ig zajlott Tallinnban a “Blended mobility in the context of digital pedagogy” című konferencia. A szervező az észtországi Erasmus plusz forrásokat kezelő nemzeti ügynökség volt, és egy nemzetközi, az Erasmus horizontális prioritásaihoz kötődő  (LTA) keretében zajlott. A konferenciát egy online alkalom előzte meg, amiről már készítettem beszámolót.

Huszonkét országból csaknem száz résztvevő gyűlt össze, aminek nagy részét a szakképzési és közoktatási területről érkező pedagógusok alkották a nemzeti irodák képviselői mellett. Magyarországról hárman voltunk jelen, a másik két résztvevő a szakképzésből érkezett. A programban főként előadások, mellette műhelymunkák szerepltek, ahol a közoktatási és szakképzési szektor képviselői külön csoportokban voltak.

Emanuele Bardone a Tartu-i egyetem oktatástechnológiával foglalkozó professzora a tanulási tevékenységek “Distributed Classroom Matrix” szerinti tervezéséről beszélt. Az egyszerű mátrixot, ahol a tanulás lehet jelenléti vagy virtuális - a másik dimenzió szerint egy időben zajló vagy aszinkron, kiegészítette két újabb lehetőséggel, azaz hogy az egész tanulócsoport vonatkozásában lehet részben, kiscsoportok szerint változóan egyidőben vagy aszinkron, egy helyen vagy virtuálisan. Így négy helyett kilenc kombináció adódik, és a tanulásszervezés jóval több változatot vehet figyelembe. Hogy példát is mutassak: amikor a diákok egy része jelenlétben találkozik, néhányan online csatlakoznak hozzájuk, akkor részben virtuális, részben jelenléti. Vagy ha a kiscsoportok az online térben különböző időben találkoznak és dolgoznak/tanulnak együtt, akkor időben részben aszinkron, de csoportonként egyidőben zajlik a tanulás (a képek közt lévő előadói dián mind a kilencre található példa).

Az előadó beszélt a digitalizáció és a pedagógia viszonyáról is. Lehet elsődleges a technológia, vagy lehet a pedagógiai szemlélet kizárólagos. Szerinte itt inkább „összefonódásról” van szó. Magam inkább úgy fogalmaznám, hogy a pedagógiai szemlélet, a pedagógiai gondolkodás van a középpontban. Korábbi projektünkben is azt fogalmaztuk meg, hogy „nem értelmezzük a digitális pedagógiát”, csak a pedagógiát. Ami ma digitalizáció nélkül aligha értelmezhető, mint könyvek, szövegek nélkül sem.

A műhelymunkák és jó gyakorlat bemutatások egyik nap a tanulói, másik nap a munkatársi mobilitásokról szóltak, és egyrészt szakképzési, másrészt közoktatási fókusszal..

Szerdán egy észt szakképzési és egy litván közoktatási jó gyakorlat bemutatása zajlott a blended mobility kapcsán. A szakképzésinél az ragadt meg, hogy fontos kérdés a tevékenységek (hivatalos) elismerése. A köznevelési példa pedig a vitakultúra fejlesztéséről is szólt a diákok között. A jó gyakorlatokat hallgatva egyre merültek fel korábbi tevékenységink, akár már Comenius időből, amelyek már rendesen blended mobilitásnak minősülhettek, csak akkor még nem volt ez a fogalom jelen. A felsőben a diákcsere után skype-on találkoztak, vettek részt közös órán diákjaink például, vagy a 2019-es spanyolországi szakmai látogatás előtt először magunk, majd videokonferenicán a résztvevőkkel nemzetközi videokonferencián ismertük meg a Suma y Sigue projektet, hogy felkészülve érkezzünk a fizikai mobiltásra.

A szerdai műhelymunkán egy blended diákmobilitás megtervezése volt a feladat diákok számára, hatan voltunk rá a csoportunkban. Egy csoportos diákcserét terveztünk, STEAM témában, és online diákkutatásnak neveztük. Az egyhetes jelenléti találkozás előtt a közös ötletelés, tervezés, a digitális eszközök használatának tanulását iktattuk be, a jelenléti alkalom utána az értékelést és a közös, diáktársak számára prezentáció, bemutató tervezését videó és prezentáció formájában. A jelenléti egy héten közös méréseket, video dokumentálást, elemző munkát gondoltunk megvalósítani.

A nap végén Ivana Vrhovski, az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sport- és Kulturális Főigazgatóságának (DG EAC) digitális oktatásért felelős szakpolitikai referense beszélt az európai, digitális pedagógiát érintő folyamatokról, tervezésről, mindezek hátteréről. Több stratégiai dokumentum és ajánlás elérhető ezekkel kapcsolatban európai platformokon, a legtöbb letöltést az utóbbi időben például a 2022-es, az AI oktatási és tanulási szerepét érintő dokumentum ért el, és ennek 2026 elején lesz frissített változata is. De ott van például a DigitComp 3.0, amit november 27-én mutattak be, és 500 tanulási eredményt tartalmaz. Továbbra is elérhető a SELFIE, digitális kompetenciákat felmérő eszköz. Készül az AI műveltség keretdokumentuma, 2026 második negyedévére várható. A digitális készségek immár az alapkészségek közé tartoznak. Számomra talán ez volt az egyik legérdekesebb előadás. Ezek a dokumentumok sok támpontot adhatnak az oktatás fejlesztéséhez, de ha legalább az intézményvezetői szintig nem érnek el, akkor lehet, hogy nincs olyan hatásuk, mint amekkora lehetne, amennyi potenciál ezekben van. Ezzel érdemes lenne módszeresen foglalkozni.

A csütörtöki napon a fókusz a tanári mobilitásokon volt. Egy litván közoktatási és egy holland szakképzési blended mobilitási jó gyakorlattal kezdtünk.

A közoktatásinál egy óvoda mutatta be a példáját: az előkészítő, online szakaszban az intézmény Erasmus céljai hangsúlyosak. Ha szakmai látogatásra mennek mondjuk Finnországba, fontos, hogy előzetesen képben legyenek a finn oktatási rendszer sajátosságaival, legyenek kérdéseik. Szintén az előkészítéshez tartozik a fizikai mobilitás jellemzőivel kapcsolatos képbe kerülés, mint az utazás, szállás, országismeret, történelem stb. A fizikai mobilitás során minden nap fonos a reflexió a látottakra. A fizikai mobilitás után a kérdések, hogy mit használtak a mobilitáson látottakból, elérte-e a célját. Milyen új praktikus ötleteket gyűjtöttek, sőt az is, hogy mit ajánlanának a fogadó intézménynek.

A holland szakképzési intézmény egy nagy intézmény, több városban összesen 18 ezer diákja van, aminek kétharmada a nappali tagozatos. Impresszív volt Norbert Ruepert bemutatója, számomra a legizgalmasabb jó gyakorlat bemutatás volt. Sok hasonlóságot találtam a mi gyakorlatunkkal is. A nemzetköziesítési víziójuk, hogy diákjaik nemzetközi kompetnciákkal rendelkezzenek (internationally competent), képesek legyenek kommunikálni, együttműködni és reflektálni különböző nemzetközi kontextusokban otthon és külföldön. Három prioritásuk: 1. Minden diáknak fejlesszék a nemzetközi kompetenciáit anélkül, hogy feltétlenül külföldre kellene hozá utazniuk. 2. A nemzetközi mobilitás minden diák számára lehetséges választás legyen. 3. A tanárok és munkatársak is rendelkezzenek a szükséges nemzetközi kompetenciákkal. 4. A negyedik a regionális és nemzetközi hálózatról szól. Érdekes gyakorlat hangzott el a blended mobilitási gyakorlatukból: “mistery box”, azaz a diákok a fizikai mobilitás előtt összeállítanak egy dobozt különböző tárgyakkal, amik az adott közösség, iskola, ország vonatkozásában érdekesek, és ezt elpostázzák. A címzettek videót készítenek a kibontásról, és a tárgyakról kérdéseket fogalmaznak meg, amelyeket elküldenek. Ez segít előkészíteni a találkozást. Emellett egy MixUp digitális platrormot is használnak, ami viszont csak a szakképzés számára biztosított.

A két bemutatóhoz illeszkedik a gyakorlatunkból például a 2019-es spanyolországi, az Emaús piarista provinciában megvalósult szakmai látogatásunk, blended mobilitásunk. A fizikai mobilitás előtt egyrészt összeszedtük kérdéseinket, online anyagok alapján tájékozódtunk, majd egy videokonferencián Gloria Ruiz mutatta be a provincia Suma y Sigue projektjét, amit ráadásul az iskolai kibővített vezetői csapattal is feldolgoztunk az utazás előtt, közösen gyűjtöttük a kérdéseket. Csakúgy, mint egy évvel korábban a katalóniai látogatás előtti előkészítő megbeszélésen. A mi gyakorlatunk talán ezzel volt gazdagabb, hogy az előkészítésbe, kérdések feltevésébe sok olyan kollégát is bevontunk, akik a fizikai mobilitásban nem vettek részt.

Csütörtökön az eTwinning program kapcsán két bemutató hangzott el. Az eTwinning programba 2005 óta 40 ország kapcsolódott be, és ez az Erasmus plusz program része már. Az European School Education Platformba integrálódott. Fő előnye, hogy egy zárt, biztonságos környezetet biztosít projektek megvalósítására. Tanárok működnek együtt, és a TwinSpace felületre diákokat is be tudnak hívni a projektekbe. Több jó gyakorlatot is bemutattak az előadók.

Mi is kitartóan próbálkozunk az eTwinning platformmal, a napokban is indul egy óvodai projekt próbálkozásunk. A mi megélésünk szerint bonyolult a felület. Sok egyéb alternatív szolgáltatás segíti a nemzetközi együttműködést, akár az iskolánkban alapértelmezett Google oktatási csomag is. Az eTwinning talán a partnerek találására, projektötletek gyűjtésére és disszeminációra használható elsősorban, legalábbis ami funkciók mindenképp többet adnak más platformokhoz képest. A biztonságos keret funkció is fontos lenne, de a bemutatott példákon is azt láttuk, hogy a projektekben padletet, Zoom-ot is használtak, vélhetőleg nem fizetős változatot - azaz így a biztonságos, zárt keret funkció kevésbé releváns (és elvben az eTwinningnek is van videokonferencia funkcója…).

A csütörtöki nap az észt Nemzeti Ügynökség igazgatójának köszöntője előtt egy panelbeszélgetéssel zárult, amely résztvevői  Ivana Vrhovski (Policy Officer, Digital Education Unit, DG EAC), Heli Aru-Chabilan (Head of Education Programmes Centre, Estonian Education and Youth Board) és Mika Saarinen (Director, Finnish National Agency for Education). Ivana Vrhovski itt is a digitális kompetenciák felől közelítette a blended mobilitás kédését: a lakosság legalább felének nincsenek alapvető digitális kompetenciái. Ugyanakkor a munkahelyek 90%-a igényelné ezt. Kiemelte a tanulási eredmények elismerésének fontosságát is. Itt hangzott el Mika Saarinen-től e cikk címét adó mondat, azaz hogy a blended mobilitás nem öncélú, hanem az a szerepe, hogy a mobilitási élményt egy kicsit jobbá tegyük. Szintén ő hangsúlyozta, hogy biztosítanunk kell, hogy a tanulási mobilitás tényleg tanulás mobilitás legyen, nem “csak mobilitás”.

A záró, pénteki nap a mesterséges intelligenciáé volt. Birgy Lorenz AI és cyberbiztonsági oktatási szakember (TalTech IT Didactic Center) tartott a témában előadást. A DigComp és az Unesco AI kompetencia modelljei összecsengenek Leó pápa szavaival, szerepel bennük az emberközpontú megközelítés. Az előadás végig párbeszédes formában zajlott: mentimeter eszközzel kérdezte a hallgatóság véleményét egyes kérdésekben, és azokra reflektálva dolgozta fel a témát. A hallgatóság szerint az első három helyen az oktatásban a tartalomelőállításra, az adminisztratív feladatokra és a személyre szabott tanulásra használjuk az AI-t. Az adatvédelem nagyon fontos, személyes adatok bevitelét el kell kerülni, de nem tudunk minden kockázatot kivédeni. Egy prompt megválaszolása egy liter vizet igényel a rendszerben, ezért figyelni kell a környezeti szempontokra, hatékonyságra. Például jó, ha a promptolásnál jól elkülönítjük és vizualizáljuk a “#headings”-eket. A hatékony promptolást segíti az is, ha nem azt írjuk le hozzá, hogy kik vagyunk, hanem hogy kik szeretnénk lenni az adott helyzetben, milyen kompetenciákat szeretnénk “meghívni”. Pl. “tapasztalt gyógypedagógusként milyen tanácsot adjak adott tanulási nehézséggel küzdő diák segítése kapcsán”; “úgy írd le, hogy egy átlagos kompetenciákkal rendelkező pedagógus jól értse”. És fenntarthatósági okokból is hagyjuk el a “kérem”, “köszönöm” és más udvariassági fromákat, mert az itt szemétnek minősül. Az AI használata terén mindenképp kellene szabályok, hogy mire használjuk és mire nem az AI-t. És legyen transzparens, hogy milyen helyzetben használtuk és hol nem. Fontos az esélyegyenlőség is: ha például tiltjuk, akkor aki betartja ezt, az hátrányos helyzetbe kerül egyes helyzetekben azzal szemben, aki nem tartja ezt be. A lányok jellemzően kevésbé használják valamiért. Érdekes szempont volt az előadásban az is, hogy azt gonoljuk Európában, hogy a technológia semleges. De az előadó szerint Amerikában vagy Kínában erről mást gondolnak. És mi főleg amerikai szoftvereket használunk. Nem mindegy, hogy milyen szövegekkel tanítják az AI-t, és ne gondoljuk, hogy a hatalmak nem akarják ilyen módon a működését befolyásolni. Az észt oktatásban minden tanárnak már hozzáférhetővé tették az AI-t, és januártól minden diáknak is. De nem a publikus változatot, hanem egy kifejezetten oktatási célú asszisztenst, ami így a válaszaiban kifejezetten a tanulás segítését fogja szolgálni.

A konferencia utolsó programja egy “world café” volt, ahol a blended mobilitás egyes szakaszaiban való AI használatára tettünk asztalonként javaslatokat.

Személyes célom volt, hogy reflektáljak a meglévő blended mobilitási gyakorlatunkra, ötleteket szerezzek annak fejlesztésére, de új tevékenységek fejlesztésére is, mint akár Erasmus képzések szervezésére, vagy diáklabor tevékenyésgekre. Emellett az AI oktatási alkalmazása is olyan téma volt, ami területén új ismereteket reméltem. Ezeken a területeken megerősítést és személyes inspirációt reméltem és kaptam.

Intézményi és afeletti szinten az intézményi blended mobilitási gyakorlat fejlesztéséban reméletem és kaptam impulzusokat, segítséget. Reményeim szerint ezeket kecskeméti és piarista hazai és nemzetközi környezetben is tudom használni, továbbadni. Jobban részt tudok venni AI fejlesztési projektekben is. Ugyanezt remélem a diáklabor környezetben is, ide értve az ezen a téren való blended Erasmus képzés fejlesztését is.

A három nap kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok építésére is a résztvevőkkel, személyes találkozásokra, szakmai véleménycserére a szünetekben, étkezésekkor, a záró vacsorán. Emellett maradt idő az észt főváros, Tallinn rövid megismerésére is a program részeként és reggel-este a program körül is. A szervezők, főképp az észt nemzeti ügynökség munkatársai alaposan előkészítették a programot: mind az előzetes és menet közbeni tájékoztatás, mind a programok pontos vezetése, időtartás hibátlan volt. A program szakmailag sokat hozott számomra.

Mikulás Domonkos

Konferencia fotók: Liis Ambros, a többi saját kép vagy kivágás a prezentációkból. A beszámolóban a dőlten szedett részek reflexiók.