Az intézményünk stratégiai céljai között szereplő nemzetköziesítést megvalósítandó, akkreditált Erasmus+ intézményként az idei tanévben lehetőségünk nyílt diákmobilitási projektet indítani a Média műhely közösségével. A projektet egy ún. KickOff meeting keretében nyitottuk meg, mely lehetőséget adott a projekttel kapcsolatos egyéni és közösségi céljaink egyeztetésére, megtervezésére.
Január 30-a délutánjától február 7-e délelőttig Zaragozából (Spanyolország) érkeztek diákok és tanárok a Kecskeméti Piarista Gimnáziumba. A mobilitás elsődleges célja a projekthéten való közös részvételen át az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése és a kulturális tapasztalatszerzés volt, emellett azonban kiemelt feladatunknak tekintettük, hogy betekintést nyújtsunk vendégeinknek a Média Műhely működésébe. Fontos szempont volt az is, hogy a résztvevők a tudatos médiahasználat területén is fejlődjenek.
Az érkezés napján, január 30-án számítottunk arra, hogy vendégeink az utazás után fáradtan érkeznek meg, ezért egy rövid, oldott hangulatú ismerkedős játékot követően mindenki hazament a saját cserediákjával pihenni. Már ekkor érezhető volt, hogy a kezdeti fáradtság ellenére gyorsan oldódik a hangulat a magyar és spanyol diákok között. A ráhangoló programot Szabó Nóra vezette, aki a Média Műhely aktív tagja és a kecskeméti KM egyik vezetője.
Szombaton közös budapesti kiránduláson vettünk részt. Bár az utazás alapvetően zökkenőmentesen zajlott, néhány váratlan helyzet is adódott, amelyek próbára tették a csapat rugalmasságát. Az Országház látogatása előtt a résztvevők megtekintették a Halászbástyát, a Mátyás-templomot, a Budai Várat, valamint közösen átkeltek a Lánchídon. Többünk számára külön élményt jelentett látni, milyen érdeklődéssel fogadták a spanyol diákok Budapest ikonikus helyszíneit.
A nap egyik derűsebb kulturális pillanata volt, amikor megtudtuk, hogy a spanyolok fényképezéskor gyakran a „patata” szót mondják – amely az angol „potato”, illetve a magyar „krumpli” megfelelője. Ez a nyelvi különbség jól mutatta, hogy a hét során nemcsak szakmai, hanem hétköznapi kulturális tapasztalatokkal is gazdagodtunk.
A parlamenti látogatást követően az Illúziók Múzeuma szerepelt a programban, ahol a diákok interaktív installációkkal ismerkedhettek meg. Különösen népszerűnek bizonyult az Örvénylő alagút, amely sokak számára emlékezetes élményt nyújtott. A múzeumlátogatás végén egy rövid, ám annál mozgalmasabb epizód következett: a szuvenír vásárlás miatt a csoportnak sietnie kellett a visszaútra. Bár egy pillanatra úgy tűnt, hogy lekéssük a vonatot, végül mindenki időben felszállt. A nap végére a társaság kellemesen elfáradva tért nyugovóra.
A vasárnap kötetlen program keretében telt. A fogadó diákok egyéni szervezésben mutatták be vendégeiknek Budapestet, illetve az ország különböző településeit. Ez a nap különösen értékesnek bizonyult, hiszen a cserediákok így személyesebb betekintést nyerhettek a magyar mindennapokba és családi életbe.
Hétfőn kezdetét vette a projekthét. A résztvevők különböző csoportokban dolgoztak saját témáikon, miközben a zaragozai pedagógusok betekintést nyerhettek az iskola működésébe. A délutáni program során a diákok a Malom Központba látogattak, amely a hét folyamán többször is közösségi találkozóponttá vált. Az estét egy közös vacsorával zártuk a Sultan Kebab étteremben.
Kedden az ebédet követően – az időjárás adta lehetőséget kihasználva – spontán hógolyócsata alakult ki az udvaron. A rövid, de annál vidámabb program jól oldotta a projekthét koncentrált munkatempóját. Ezt követően a csoport a Média Műhelyben folytatta a szakmai munkát.
Karasz Ábel, a műhely tagja és a Csengőszó után rovat egyik műsorvezetője prezentáció keretében mutatta be a Média Műhely felépítését és tevékenységét. Ezt követően a résztvevők öt csoportban dolgoztak tovább: három csoport podcastet, kettő pedig rövid videót készített. A közös alkotómunka során jól látható volt, hogyan erősödik az együttműködés a nemzetközi csapatok között. A munkafolyamatot reflexiós kör zárta, amelyet Tőzsér Márk, a Média műhely vezetője moderált, miközben a magyar médiások elvégezték az utómunkát.
Szerdán az iskolai programokat követően a csoport a Kecskeméti Rajzfilmstúdióba látogatott. Az odajutás ugyan némi újratervezést igényelt, végül azonban időben megérkezett a társaság. A szakmai előadás elsősorban az animációs folyamatokba engedett betekintést. A program megosztotta a diákságot, egyesek a fordításból adódóan lassabb hangvételű bemutató miatti lassabb információáramlással nehezebben barátkoztak meg, míg másokban felkeltette az érdeklődést a filmkészítés ezen fajtája iránt. Az esti program közös lézerharc volt, amely felszabadult hangulatban zárta a napot.
Csütörtökön a Leskowsky Hangszergyűjtemény megtekintése szerepelt a programban. A résztvevők a hétköznapi hangszerektől a különlegesebb darabokig számos érdekességgel találkoztak, és több hangszert ki is próbálhattak. A program jó lehetőséget adott arra, hogy a diákok újabb közös élményeken keresztül erősítsék kapcsolataikat.
A pénteki nap a projekthét lezárásáról szólt: ekkor került sor az elkészült produktumok bemutatására. A hetet a Kollégiumban való bentalvással koronáztuk meg. A közös vacsora – paprikás krumpli – , amelyet a Média Műhely két lelkes tagja, Fehér Zonga Szofi és Gubicza Marcell készített el, már családias hangulatban zajlott, amely jól jelezte, mennyire összekovácsolódott a csapat a hét során. Az este folytatásaként bowlingoztunk, majd egy rövid táncos program után, a napot közös ima keretében zártuk.
Szombaton a zaragozai vendégek elutaztak Kecskemétről, így bár nehezen, de könnyes búcsút kellett vennünk egymástól.
Összességében az egyes nehéz helyzetek ellenére a hét jó hangulatban telt, és minden résztvevő pozitív élményekkel gazdagodott. A projektnek köszönhetően a délutánokat nem a tanulás, hanem a közös programok és a cserediákokkal töltött minőségi idő határozta meg. Hálával tekintünk vissza arra az időszakra, amelyet – a Jóisten ajándékaként – együtt tölthettünk. Egy felejthetetlen hetet tudhatunk magunk mögött.
A tanulási céljainkat illetően a Média műhely tagjai reflektáltak az elért eredményeikre. Ezeket a reflexiókat összegyűjtöttük és kérdésenként összegeztük a mesterséges intelligencia segítségével; ennek eredményei alább olvashatók.
Mit tanultál ebből?
A diákok leginkább a csapatmunka, a szervezés és a problémamegoldás fontosságát emelték ki. Megtanulták, hogy egy ilyen program nem csupán nyaralás, hanem komoly közösségi feladat. Felismerték, hogy a nyelvi korlátok nem akadályozzák a jókedvet; egy mosollyal, nyitottsággal és türelemmel szinte minden helyzet áthidalható. Többen említették a komfortzónából való kilépés és az alkalmazkodás pozitív hozadékait.
Miben fejlődtél a fogadás során; milyen meglepő élményekkel gazdagodtál?
A legkiemelkedőbb fejlődési terület egyértelműen a kommunikációs készség és az angol nyelv (valamint a szakmai angol) magabiztosabb használata volt. A diákokat kellemesen meglepte, milyen gyorsan sikerült megtalálniuk a közös hangot a spanyol vendégekkel, és milyen mély emberi kapcsolatok alakultak ki rövid idő alatt. A spanyol diákok közvetlensége és nyitottsága sokak számára meglepő volt.
Kellett olyan helyzetet megoldanod, amire nem számítottál?
A többségnek nem akadt komoly, váratlan problémája a héten. Ahol mégis be kellett avatkozni, ott főként logisztikai nehézségek (időbeosztás, elszállásolás) vagy elhagyott iratok (személyi igazolvány, buszbérlet) jelentettek kihívást, de ezeket tanári segítséggel vagy gyors improvizációval sikeresen megoldották a diákok.
Milyen érdekes témákban tudtál kommunikálni a vendégeinkkel? Mi érdekelt téged és mi őket leginkább?
A beszélgetések széles skálán mozogtak. A legnépszerűbb témák a kulturális különbségek, a napi rutin, az ételek és az iskolai élet voltak. Emellett meglepően sok mélyebb, komolyabb téma is előkerült, mint például a történelem, építészet, színház, vallás, mesterséges intelligencia és a jövőbeli tervek. Ezek mindkét fél számára inspirálónak bizonyultak.
Milyen kérdések merültek fel benned, amire a kiutazás során keresed majd a választ?
A legtöbb diák arra kíváncsi, milyenek a spanyol hétköznapok és a családi szokások a saját környezetükben, illetve hogyan fognak tudni beilleszkedni és érvényesülni kint. Kérdésként fogalmazódott meg a spanyol konyha minősége, a társadalmi különbségek oka.
Mire lettél kíváncsi, ezzel hogyan változott az elvárásod a kiutazással kapcsolatban?
A tapasztalatok egyértelműen pozitívan hatottak az elvárásokra. A kezdeti izgalmat és bizonytalanságot magabiztosság és fokozott várakozás váltotta fel. A diákok sokkal kíváncsibbak lettek a kinti kultúrára, és többen kifejezetten rugalmas, élménydús tanulási folyamatként tekintenek a közelgő utazásra.
Milyen meglepő dolgokkal szembesültél a fogadás kapcsán?
A meglepetések vegyesek, de nagyrészt pozitívak voltak:
A spanyol diákok kiváló angoltudása, figyelmessége és barátságossága.
Az idő múlásának gyorsasága és a barátságok gyors kialakulása.
Konkrét kulturális furcsaságok: a késői étkezési szokások Spanyolországban, valamint az, hogy náluk üvegfallal vannak elválasztva az osztálytermek.
A Média Műhelyes ügyködéseket miben érezted sikeresnek, miben lenne jó fejlődni ennek kapcsán?
A csapatmunkát, a kreatív tartalomgyártást (közös videók, interjúk, podcastok) a diákok nagyon sikeresnek és szórakoztatónak értékelték, kiemelve a feladatmegosztást. Fejlődési pontokként a következőket fogalmazták meg:
Zajos környezetben a profibb hangrögzítés (külső mikrofonok tudatosabb használata).
Szervezettebb munkavégzés és jobb időgazdálkodás (pl. előzetes meetingek a vendégekkel a témák strukturálására).
A fiatalabb (9. évfolyamos) diákok bevonása a bonyolultabb technikai feladatokba.
A kickoff meetingen kitűzött céljaid tekintetében mennyiben, milyen területen történt előrelépés?
A diákok szinte kivétel nélkül jelentős előrelépésről számoltak be. A legfőbb megvalósult célok az angol nyelv (és szakmai angol) fejlődése, a magabiztosabb kommunikáció, a nyitottság és a csapatmunkában való aktív részvétel voltak. Többen sikeresen léptek ki a komfortzónájukból a projekt során.
A projekt közelgő folytatására már zajlik a felkészülés. A kiutazás során tervezzük a média tartalmak gyártásának hangsúlyosabb szerepeltetését, valamint szeretnénk megtapasztalni az eTwinning tanteremmenedzsment platform által nyújtott lehetőségeket is.
Nagy András Norbert, Csernai Kristóf
A Média műhely tagjai
Tőzsér Márk
A Média műhely vezetője
