Izgalommal vártam, hogy nyár közepén Firenzében két hetet szakmai továbbképzésen vehessek részt. A környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, busszal utaztam oda és vissza, ami lehetőséget adott arra is, hogy csodás tájakat lássak és hatalmas viaduktokon és 9 km-s alagutakon is átutazzak. Kivételes élmény volt. 

Az első heti képzés a projekt alapú oktatásról (PBL) szólt. A 14 fős csoportban lengyel, német, spanyol és észt kollégákkal voltam együtt. A munkanyelv az angol volt, az oktatónk pedig egy 30 éve Firenzében élő, nagy tapasztalattal és tudással rendelkező amerikai tanárnő, aki mellesleg a második héten is a tanárom volt. 

A hét során betekintést nyertünk abba, hogy mi a különbség a feladat alapú oktatás, a projektek és a projekt alapú oktatás között. Számos feladat, leírás, riportfilm és interjú segített abban, hogy ízelítőt nyerjünk a PBL alapjairól; hogy mennyire tanuló és nem tanár központú; hogy mennyire fontos az előre tervezés és a lebonyolítás átgondolása; hogy csak akkor működik, ha olyan témát vetünk fel, ami érdekli a tanulókat és így könnyebben tudnak azonosulni vele és dolgozni rajta; hogy kifejezetten jót tesz, ha a témában jártas külsős szakértőket (akár szülőket / nagyszülőket) meghívunk a diákok támogatására; hogy elengedhetetlen az eredmény csoporton belüli és szélesebb nyilvánosságnak történő bemutatása. A PBL nem a hagyományos, frontális oktatást viszi tovább, hanem annál sokkal többet nyújt a diákok és a tanárok számára. Valós élethelyzeteket teremt, amelyek majd a munka világában mindennaposak lesznek, de addig a tanárok felelőssége (is), hogy ezekhez utat, megoldási javaslatokat mutassanak a diákoknak, vagy leginkább olyan helyzeteket teremtsenek, amelyeken keresztül a diákok maguk tanulhatják meg, fedezhetik fel, hogy milyen jó csapatban, de azon belül önállóan dolgozni, hogy hogyan kell alkalmazkodni, hogyan kell feladatokat felvállalni vagy akár leadni, hogyan kell döntéseket hozni csoporton belül és egyénileg is, hogyan kell úgy véleményt nyílvánítani, hogy ezzel a lehető legkevesebb kárt okozzanak a csapatnak és a feladat végrehajtását se hátráltassák, és hogyan kell minél több kérdést feltenni, hogy a lehető legjobb válaszok alapján jussanak el a célig. 

A második héten egy merőben más tréningen vettem részt, viszont abban mindenképpen hasonló volt a PBL-el, hogy itt is a diákok tanulási, kérdezési, feladatban való elmélyülési képességeit tanultuk fejleszteni. A különböző technikák elvégzése során magunk is megtapasztalhattuk mennyire fontos, hogy a mai rohanó világban ne a 20 másodperces közösségi médiás videók adják a diákok gondolkodását meghatározó értékrendet, hanem tanítsuk meg őket lelassítani és kritikus gondolkodással, kérdezéssel, utána olvasással, megbeszéléssel elsajátítani azt a tudást, amit bármikor és bárhol fel tudnak használni. Minden nap volt házi feladat, így a tanultak sokkal inkább beépültek és a gyakorlatok során szerzett tapaztalatokat eredményesebben tudtuk a kollégákkal megbeszélni. Ezen a héten spanyol, német, ír, lengyel és két magyar kollégával voltunk együtt, és mivel mindenki angol tudása nagyon jó volt, így az élmény is meghatározóbb maradt számomra. 

A két hét során számos lehetőséget biztosított a Teacher's Academy, hogy kiránduláson vehessünk részt, így is segítve a nemzetközi kapcsolatok gördülékenyebb kialakulását. Így jártuk be a Chainti régió borvidékét, Pisa-t, a Cinque-terrét, és természetesen Firenze nevezetességeit is.  

A megszerzett tapasztalatokat igyekszem a mindennapi tanításaim során is alkalmazni, amihez nem csak sok időre és tervezésre lesz szükségem, hanem a diákok és családjaik nyitottságára és támogatására is.