225 éve, 1791. november 11-én Kecskeméten született Katona József, a magyar dráma első jelentős képviselője, a Bánk bán szerzője. A irodalmunk nagy alakjáról, gimnáziumunk egykori diákjáról, emlékévéhez kapcsolódóan januárban, a magyar kultúra napján fogunk kiemelten megemlékezni.
Iskolánk korabeli anyakönyvében, a diákokról 1767-1808 közötti években vezetett katalógusban található a "Katona Josephus"-ról szóló bejegyzés. Az írás érdekessége első ránézésre, hogy a "deák nyelven" felsorolt személynevek belső sorrendje a magyar nyelvnek megfelelő: elől a vezetéknév/családi név, utána a keresztnév. A latinban ez pont fordított. Ez persze pusztán praktikus szempontból is magyarázható: a névsort ábécé sorrendbe rendezve azért kerülhetett a vezetéknév/családi név előre, mert annak segítségével lehet beazonosítani a diákokat, nem pedig a keresztnevük révén. (Anyakönyveink vezetésében a kezdetektől fogva használt latin nyelvről az 1844/45-ös tanév folyamán állt át iskolánk a magyar nyelvű adminisztrációra, miután az 1844-es országgyűlés II. törvénycikke a magyart tette kizárólagosan az ország hivatalos nyelvévé.)
Az archív anyagunkban található értékes bejegyzésről néhány fénykép is látható e híranyaghoz kapcsolva.
Nagy Attila SchP ig.
* * *
Katona József paraszt-kispolgár családból származott, apja takácsmester volt.
Szülővárosa elemi négy osztálya után a gimnáziumot a pesti, a kecskeméti
és a szegedi piaristáknál végezte, majd 1810 és 1813 között a pesti
egyetemen jogot tanult. Ezekben az években - műkedvelőként -
csatlakozott a pesti színtársulathoz. Íróként, fordítóként, rendezőként
is működött, Komáromban és Székesfehérvárott Békési József művésznéven
lépett fel, színészi képességeit dicsérték, legkedvesebb szerepe az
Othello volt. A primadonnába, Déryné Széppataki Rózába beleszeretett, ám
a színésznő nem akart róla tudni - Katona nem is nősült meg soha.
Szülei rábeszélésére végül szakított a színészettel, és ügyvédi
oklevelet szerzett. Miután 1826-ban Kecskemét főügyészévé nevezték ki,
felhagyott az irodalommal, íráskészségét már csak tömör jegyzőkönyvek,
vadásznaplók készítésében kamatoztatta. A vidéki értelmiség
mulatozásokkal teli életét élte, különcségéről anekdoták keringtek.
Hallgatag és igazságszerető ember volt, jól beszélt latinul, németül,
angolul, franciául és olaszul. Kecskeméten hunyt el 1830. április 16-án.
Irodalmi pályája elején a kor divatos darabjait fordította magyarra,
első saját drámája, A borzasztó torony egy német regény nyomán
keletkezett. Írt történeti darabokat: István, a magyarok első királya;
Aubigny Clementia; Ziska a táboriták vezére címeken. 1814-ben készült
Josephus Flavius műve alapján A Jeruzsálem pusztulása, s ugyanebben az
évben írta egyetlen vígjátékát is A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy
a pókok között címmel. Ennek tárgya egy Dérynével megtörtént eset, de a
viszonylag jól sikerült darabot a színésznő tiltakozása miatt nem adták
elő.
Fennmaradt 24 verse, s írt tanulmányt is Mi az oka, hogy Magyar
Országban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? címmel. Ebben
az állandó színház hiányát, a színészélet bizonytalanságát, a közönség
igényét a hazafias frázisokra, a kiadás nehézségeit, a cenzúrát s a
tárgyilagos kritika hiányát sorolta fel okokként.
Fő műve, a Bánk bán első változata az Erdélyi Múzeum című folyóirat
pályázatára készült 1815-ben. A pályadíjat nem ő nyerte, az
eredményhirdetésnél nevét sem említették. A darabot Bárány Boldizsár
észrevételei alapján átdolgozta, s mivel előadását nem engedélyezték,
1821-ben könyvben adta ki. A Bánk bán ősbemutatójára csak 1833-ban, a
költő halála után került sor. A mű lassan vált ismertté, első pesti
előadásán 1839-ben Vörösmarty is elmarasztalta.
1845-ben ismét a cenzúra szólt közbe, a darab sikere csak az 1848.
március 15-i előadásán kezdődött. Az 1850-es években ismét gyanús lett,
végül Gyulai Pál és Arany János tanulmányai nyomán vált a klasszikus
magyar dráma etalonjává. A műből Erkel Ferenc 1861-ben írt operát
Egressy Béni librettójára.
A Bánk bán egyszerre volt korhű és aktuális, jellemeinek mélysége és
gazdagsága Shakespeare-t idézi, a jambikus versforma elsőként itt
szólalt meg magyarul. Katona megelőzte korát, drámája az érett romantika
és realizmus határán mozog, noha a magyar romantika kezdetén íródott.
(Forrás: MTVA Sajtóadatbank)
