Az idei évben is elindult egy csapatunk a Semmelweis Egészségversenyen, ahol a harmadik fordulóhoz hozzátartozik egy projektmunka elkészítése is. Ennek témája az oltások voltak. Ez egy tág téma, amelyen belül a védőoltások rövid történetének bemutatása után a társadalmi felelősségvállalás témáját dolgoztuk fel.
A téma a napjainkban nagyon aktuális a koronavírus járvány és az oltásellenes mozgalmak térnyerése miatt. E két dolog össze is kapcsolható, és hatása a jelen helyzetben nemcsak a társadalom kis részére gyakorol hatást, hanem akár az emberiség egészére is. Azt gondoljuk, hogy fontos megszólalnunk ebben a témában és minél több emberrel megismertetnünk az oltások fontosságát.
Először ejtsünk egy pár szót az oltások történetéről és alapvető működéséről! Az oltások segítségével mesterséges immunitást érhetünk el egy adott kórokozó ellen. Az általunk ismert védőoltások többsége aktív immunizálást alakít ki, ami azt jelenti, hogy a test ezek segítségével megjegyzi, hogy miként pusztítsa el a kórokozót, és memóriasejtek is keletkeznek, amelyek hosszan tartó hatást eredményeznek. Ezt az oltóanyag a vírus egy részének szervezetbe való bejuttatásával éri el. A bejuttatott anyag lehet elölt vagy legyengített vírus vagy a vírus egy alegysége, például a vírus tokjának egy része, amely alapján a későbbiekben a kórokozó felismerése megtörténik.
Az első védőoltást Edward Jenner fejlesztette ki, aki észrevette, hogy a tehénhimlővel fertőződött fejőnők később már nem fertőződnek meg a hasonló típusú, de sokkal súlyosabb szövődményekkel járó fekete himlőtől. Ezt az elméletét később be is bizonyította egy mai szemmel nem túl szabályos módon: kertésze fiát fertőzte meg először tehénhimlővel, majd később fekete himlővel, amelynek tünetei nem jelentkeztek a fiún.
Azóta rengeteg betegség megelőzésére alkalmaznak védőoltásokat. Ezzel sok olyan betegség teljesen visszaszorult vagy eltűnt, amelyek korábban milliók életét befolyásolták. Ilyenek például a kanyaró, a járványos gyermekbénulás vagy a Kincskereső kisködmönből is ismert torokgyík.
E betegségek és az általuk okozott járványok tökéletesen mutatják, hogy miért fontos a társadalom megfelelő mértékű átoltottsága. Ugyanakkor az oltásellenes mozgalmak hatására egyre több helyen tudnak kialakulni olyan járványok, amelyek előtte csak a világ sokkal elmaradottabb helyein voltak fellelhetőek. A kanyaró az egyik olyan betegség, amely a beoltott emberek arányának csökkenése miatt több helyen is újra felüthette a fejét. A leendő édesanyáknak – ha még nem estek át a betegségen - az MMR oltás nyújt védettséget a rózsahimlő ellen. Ha ezt az oltást megkapták, azzal magzatukat is védik, míg ha nem, és a terhesség közben kapják el a betegséget, akkor a születendő gyermeknek súlyos fejlődési rendellenességei lehetnek.
Az oltás elutasítása nem saját felelősség. Nem csak saját magunkat veszélyeztetjük azzal, ha nem kapjuk meg a védőoltásokat. Vannak olyan embertársaink, akiknek az immunrendszere annyira legyengült állapotban van, hogy nem kaphatják meg az oltásokat. Mellettük meg kell említenünk legidősebb embertársainkat és a várandós anyákat. Az ő védelmük miatt fontos a nyájimmunitás kialakítása, ami azt jelenti, hogy a népesség nagy százalékú védettsége nyújt védelmet a veszélyeztetett embereknek.
Mindenki feladata az, hogy megtegyen minden tőle telhetőt azért, hogy minél nagyobb biztonságban élhessen saját maga és környezete is. Ezt elsősorban az oltások beadásával és a pontos ismeretek terjesztésével lehet elérni. Fontos, hogy információinkat biztos forrásokból szerezzük, és ezeket utána tovább is tudjuk adni olyan embertársainknak, akik bizonytalanok a témában. Ezzel segíthetünk legtöbbet a járványok visszaszorításában. Projektmunkánkban is ezt az elvet követtünk, és iskolánk minden tagozatáról szólítottunk meg diákokat, és adtunk át a téma pontos megismeréséhez szükséges alaptudást.
Szabó Tamás, Bak Dorottya, El-Assaf Terézia, Görög Vince (11.c biológia tagozat), Mészáros Boglárka (10.c biológia tagozat)
