2020. 04. 11.

A szent háromnapi húsvéti szertartásokat a járványveszély miatt kecskeméti piarista közösségünk zárt körben, közösségen belül ünnepelte. Fizikálisan ugyan csak egy tucatnyi résztvevő volt jelen, de a szívünkben/lelkünkben odavittük mindazokat, akikhez hivatásunk szól: távoli rendtársainkat, diákjainkat, szüleiket, hozzátartozóikat, öregdiákjainkat, templomunk híveit, rokonainkat, kedves ismerőseinket. 

Az alábbi képek a nagyszombati vigília misén, a húsvéti feltámadási szertartáson készültek. 

"Valóban feltámadt az Úr! Alleluja, örvendező szívvel csodáljuk Isten megváltói művét."

 

Nagy Attila SchP - házfőnök, iskolai lelkipásztori felelős

 

***

 

A HÚSVÉT MEGÜNNEPLÉSÉRŐL – mi történik az egyház liturgiájában, és mi az üzenete ezeknek?


A liturgia szó jelentése: „nyilvános mű”. A nép részéről illetve a nép javára végzett szolgálatot jelent. A keresztény hagyományban azt jelenti, hogy Isten népe részt vesz Isten művében. A liturgiában Krisztus, a mi Megváltónk és Főpapunk folytatja Egyházában, Egyházával és Egyháza által a mi megváltásunk művét. A liturgikus ünneplésben az Egyház az ő Urának képmásaként szolgál.

Nagyböjt
A nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, negyven napig tart. Ezen a napon az Egyház hamut szentel, és a bűnbánat jeléül a pap hamut hint homlokunkra (=hamvazkodás). Virágvasárnap a nagyböjt utolsó vasárnapja. Ezen a napon ünnepli az Egyház Jézus jeruzsálemi bevonulását. Ezen a napon a papság és a hívek a szentelt barkával körmenetet tartanak. A virágvasárnapnak kettős jelentősége van: egyrészt, a győzelem és a megdicsőülés napja, másrészt előre vetíti Jézus szenvedésének és halálának fájdalmát. A szentmise keretében elhangzik a passió, Jézus szenvedéstörténete.

Mi a Szent Háromnap?
Hívő keresztények beszélgettek arról – kinek mit jelent húsvét ünnepe: a szent három nap. Volt, aki azt mondta, neki a nagypéntek a legfontosabb ünnep – mert akkor halt meg értünk Jézus (ő nem is szokott eljönni nagycsütörtökön), más azt mondta: számára a nagyszombat, illetve a húsvéti vigília a legszebb, a legjelentősebb, mert akkor támadt fel Jézus. Régebben többnyire szétválasztották e napokat. De ma már az egyház nem nagycsütörtökről, nagypéntekről, nagyszombatról beszél, hanem a szent háromnapról. Azt akarja mondani, hogy ez a 3 nap egyetlen ünnep – egyetlen titok – elválaszthatatlanul összetartozik.

Hogy nagyszombat éjjel, pontosabban húsvét vigíliáján (=előestéjén) Jézus feltámadását ünnepeljük, azt tudjuk. De a nagypéntek – Jézus halálának titka – elválaszthatatlan a nagyszombattól: a halál magában hordja a feltámadást – egyetlen valóság két oldala számunkra. S a nagycsütörtök? Jézus irántunk való legnagyobb szeretetének ünnepe ez. Ekkor adta nekünk testét és vérét: az áldozást, a szentmisét. Ebben a szentmisében már az első nagycsütörtökön ott volt – s ott van a világ végéig – a nagypéntek és a húsvét titka: Krisztus értünk vállalt halála s feltámadása. Nagypéntek és nagyszombat éjjele (illetve húsvét) valamiképpen nincs nagycsütörtök nélkül: Krisztus nagycsütörtökön – az utolsó vacsorán – adta nekünk a kenyérben és borban az ő halálát és feltámadását – hogy egyesüljünk vele.

Minden szentmisénk (minden vasár- és ünnepnap és hétköznapokon is) nemcsak Krisztus egész nagycsütörtöki szeretetét hordozza – hanem hordozza magában Krisztus halálát és feltámadását – nagypéntek és húsvét titkát is. Ezzel egyesülünk minden áldozásban.
Akik mélyebben megértettétek a liturgia titkát – talán közelebb kerültetek már mindehhez: A húsvét titkát tehát a három szent nap együtt fejezi ki, ünnepli.

Nagycsütörtök
A püspöki székhelyeken e nap délelőttjén a megyéspüspök együtt misézik papjaival, akik megújítják szentelési ígéretüket. Ezen a szentmisén a püspök olajat szentel, melyet a szentségek kiszolgáltatásánál használnak. Ezt a szentmisét olajszentelési vagy krizmaszentelési misének nevezzük. A szentelt olaj fajtái: keresztelendők olaja, betegek olaja, krizma (a krizmába illatos balzsamot kevernek, amely Urunk jó illatát jelenti. Krizmával végzik a felkenést a keresztség, a bérmálás és az egyházi rend szentségében.)

Nagycsütörtök este az utolsó vacsora emlékmiséjén az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására emlékezünk. Amikor a szentmisében az Egyház Krisztus húsvéti vacsoráját ismételve és megújítva az Eucharisztiát ünnepli, mindig Krisztus haláláról és feltámadásáról emlékezik meg. A bűnök bocsánatára kiontott vér, Krisztusnak mint áldozatnak, mint Húsvéti Báránynak a valóságát állítja középpontba. A nagycsütörtök az Egyház legősibb ünnepei közé tartozik. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat. Az esti szentmisén, amikor a pap a Glóriát énekli, megszólalnak a csengők, a harangok és az orgona, azután elnémulnak nagyszombat estig. A mély gyász jeléül csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek”. A nagycsütörtöki evangélium elmondja, hogyan mosta meg Jézus tanítványainak lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. Ennek emlékére a püspök vagy a pap megmossa tizenkét egyházközségi tag (férfiak) lábát. (Jn 13, 13-15) A szentmise utáni oltárfosztás, amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt még a terítőt is, Jézus elfogatására és nagycsütörtökön kiállt szenvedéseire emlékeztet.

Nagypéntek
Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. A szertartás keretében elhangzik a ”passió” Szent János evangélista szerint. Ünnepélyes könyörgést végeznek a pápáért, a püspökökért, a papokért, hívőkért és hitetlenekért. Az ünnepélyes imák után következik a hódolat a kereszt előtt. A kereszthódolat után elimádkozzuk a Miatyánkot, majd az áldozás következik. A szertartás után a hívek a szent sírnál imádkoznak, mely fölött elhelyezték a lefátyolozott Oltáriszentséget.

Nagyszombat
Jézus a sírban pihen, a szombati nap folyamán a hívek felkeresik a templomokban felállított szentsírt.

Nagyszombat estéjén van HÚSVÉT VIGÍLIÁJA ( = húsvét vasárnapjának ELŐESTÉJE). Szombaton, a sötétség beállta után kezdődik a liturgia. Első eseménye a tűzszentelés és a húsvéti gyertya megszentelése. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre. A húsvéti gyertyán található öt tömjéncsomó Jézus öt szent sebét jelenti. A húsvéti örömének (Exultet) az ünnep tartalmát fogalmazza meg, a fényt, amely a feltámadást és a megváltást jelképezi. A Glória ünnepélyes éneklése során megszólalnak a csengők, a harangok és az orgona. Ünnepi örömmel dicsőítjük Istent az Alleluja éneklésével.
Az ezt követő ó- és újszövetségi olvasmányok átfogják az üdvösség történetét. A prédikáció után következik a keresztelés ünnepélyes szertartása. Először a mindenszentek litániája hangzik el, hiszen a keresztséggel az ember tagjává lesz a szentek közösségének. Ezt követi a keresztvíz megszentelése és a keresztelés. Majd az összes hívők megújítják keresztségi fogadalmukat. A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A szentáldozásban a feltámadt Üdvözítővel találkozunk. A mise után kezdődik a feltámadási körmenet. A hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét.

 

Submitted by nagy.attila on