Idén nyáron lehetőségem nyílt részt venni egy Erasmus+ továbbképzésen Tenerifén, a Europass Teacher Academy szervezésében.
A kurzus elején ismerkedés gyanánt különböző körökben beszélgettünk a csoporttársakkal, többek között a személyes kihívásokról a matematikaoktatásban. Voltak kollégák Franciaországból, Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Horvátországból és Olaszországból is, sőt teljesen véletlenül budapesti piarista kollégákkal is összefutottam. Ami nagyon jó volt ezekben a beszélgetésekben, hogy tanulóközpontúak is voltak, mert nem csak a pedagógusok problémáiról esett szó (amelyek egyébként meglepően hasonlóak az európai országok többségében), hanem arról is, milyen környezetben, milyen hatások mellett kell tanulniuk a jelenlegi diákoknak és mik az ő nehézségeik (pl. nehéz koncentrálni a sok és gyorsan változó inger és információ közepette, egy házi feladat esetén, ha nincs kellő belső motiváció, akkor nagyon csábító tud lenni, a mesterséges intelligenciával elkészíttetni a feladatot).
A képzés egyik fele középiskolai matematikatanároknak szólt, és fő témája az volt, hogyan lehet a diákoknak megmutatni, hogy a matematikát a való életben is lehet használni sok területen. Kipróbálhattuk, hogyan lehet mindezt a mai gyerekek igényeihez szabva és digitális kompetenciáik fejlesztése érdekében mobiltelefonos applikációkon keresztül megoldani. A GooseChase-ben különböző küldetéseket kellett teljesíteni egy listából, jutalompontokért, itt a csapat tagjai párhuzamosan is dolgozhattak más-más kérdéseken:
egy pálmafa magasságát számítottuk ki az árnyéka alapján,
egy sportpark mászóhegyének térfogatát becsültük meg, valamint azt, hogy hány kapaszkodó lehet rajta,
a gördeszkás pálya íve alatti területet határoztuk meg mérésekkel és integrálszámítással (ezt különösen is érdekesnek találtam, mert egy gördeszkapálya azért tényleg nem áll távol a gyerekektől, illetve ez olyan terület, amelyre az emelt szintű matematika tananyagban van szükség és erre kevés konkrét gyakorlati példa szokott kínálkozni)
valamint a természetben előforduló szimmetriát és arányokat vizsgáltuk (mérőszalaggal lemértük például levelek arányait)
a helyi piacon különböző ételek hozzávalóinak árát írtuk össze, kiszámoltuk egy vacsora költségeit
Volt idő szakmai beszélgetésekre is a szünetekben. Megtudtam, hogy Horvátországban olyan analízis témaköröket is tanulnak középiskolában, ami nálunk már egyetemi tananyag, bár nekem úgy tűnt, hogy mélyebb megértés nélkül, csak algoritmikusan hajtják végre a műveleteket. Kulturális érdekesség volt, hogy amit mi magyar kártyának hívunk, azt ők horvátnak és ők is sokszor használják kombinatorika és valószínűségszámítás példákban. Tapasztalatokat is cseréltünk, pl. elmondtam, én hogy szoktam elmagyarázni a határérték fogalmát a fakultációs csoportokban és az egyik kolléganőnek nagyon tetszett a “mese”, állítólag ő is ki fogja próbálni, mert ez az egyik legnehezebb definíció.
A második héten sok oldalt, alkalmazást használtunk: Padlet (ezen gyűjtöttük a kurzus anyagait össze), Canva (képszerkesztésre), ElevenLabs (szöveg felolvastatása AI-val), Adobe Character Animation, CapCut, GeoGebra, MagicSchool. Közösen szabadulószobát terveztünk a Genially segítségével. Magyarázó videót készítettünk egy animált karakterrel, AI által felolvasott narrációval. Az hamar kiderült, hogy ezek elég időigényes feladatok, főleg ha nem gyakorlott még benne az ember, viszont később újra felhasználhatóak.
Ezen a héten is kipróbáltunk egy “küldetéses, kincskeresős” alkalmazást Puerto de la Cruz gyönyörű botanikuskertjében. Az ActionBound segítségével előre kijelölt helyszínekre kellett elmenni, különböző növényeket felkeresni, fotót készíteni vele vagy éppen verset írni róla és ezt videóban elszavalni és feltölteni.
Ezen kívül egy teljes napot arra szántunk, hogy a különböző AI-platformokat összehasonlítsuk, teszteljük, minél jobb prompt-okat (parancsokat) adva nekik. Bár már korábban is használtam ezeket (Perplexity Pro, Chat GPT, Gemini), mégis tanultam újat: egy-egy kérés előtt érdemes szerepet adni a chatbotnak, pl. megmondani neki, hogy középiskolai tanár helyzetébe képzelje magát vagy éppen prompt engineernek képzelje magát, aki nagyon jó parancsokat tud megfogalmazni. A képzés olyannyira naprakész volt, hogy az azon a héten megjelent új ChatGPT-funkcióról is szó esett: ez a Tanulás mód, ami azt jelenti, hogy kész válaszok helyett, rávezető kérdésekkel facilitálja az AI a feladat megoldását.
Az órákon kívül egyik délután bemutatták nekünk az 1496-ban alapított San Cristóbal de La Laguna városát, ahol maga a képzés is zajlott a világörökség részét képező épületek egyikében. Ezen kívül több városkát is megmutattak nekünk, egyik nap pedig 2400 méteres magasságig felmentünk a szigetet kialakító és uraló Teide vulkánra (3715 m magas).
A képzésben tehát ötleteket kaptam a valósághoz köthető, probléma-alapú feladatokhoz, a mesterséges intelligencia bevonásához a tananyagfejlesztésbe, valamint a csoportalapú, együttműködő tanulási formák ösztönzésére. Az ActionBound nevű alkalmazásban már el is kezdtem szerkeszteni a korábban Google Űrlap és papír alapú térkép formájában elkészült Kecskemét városát felfedeztető tevékenységet, amelyet reményeink szerint a következő hozzánk látogató külföldi csoporttal már élesben is kipróbálhatunk.
Soós Zoltán Ferenc
