2022. Július 18-29-ig az Erasmus plusz 2020-1-HU01-KA101-077960 pályázat támogatásával vettem részt kéthetes angol nyelvű képzésen az írországi Cork városában. A képzés a CLIL módszertanról szólt tanári „frissítő képzés” keretében.
A CLIL (Context and Language Integrated Learning) – tanulási tartalmat és idegennyelvet integráló tanulás – elsősorban az idegen nyelven történő szaktárgyi oktatásról szól. Azért választottam ezt a kurzust, mert iskolánk kimondott célja, hogy érjük el, hogy minden diák kapcsolódjon be nemzetközi projektekbe. Ezek a projektek lehetnek nyelvtanulási projektek, de szaktárgyakhoz kapcsolódó vagy interdiszciplináris projektek is. Ilyen volt a most lezáruló „Transformation through science” háromoldalú Erasmus programunk is, de a diáklaborban is zajlanak idegen nyelvű laborgyakorlatok nemzetközi programok keretében.
A CLIL módszertanon kívül fontos volt számomra az angol nyelvi kommunikációban való fejlődés is, valamint a kulturális sokszínűség, az írországi tapasztalat és a nemzetközi társaságban való megosztás. Egy ilyen képzés kiváló lehetőség a mindennapi munkából való kiszakadásra, feltöltődésre, ebben az értelemben pihenésre is.
A képzésen olasz, lengyel, cseh, német kollégákkal vettünk részt, Magyarországról egyedül voltam ezen a kurzuson. Az órák délelőtt zajlottak főként, délután „kiegészítő” foglalkozások voltak, mint városnézés, múzeum, az ír kiejtéssel, az ír nyelvvel, az ír iskolarendszerrel, történelemmel való ismerkedés. Emellett voltak informális találkozások, beszélgetések, programok a résztvevő kollégákkal.
A képzés tartalmával kapcsolatos elvárásaim csak részben teljesültek, a CLIL módszertanról csak röviden és szűk értelemben volt szó. A képzésen főképp különböző pedagógiai módszertanokat próbáltunk ki saját élményűen, amelyek érintették a nyelvoktatás elemeit is, mint például a fonetika-fonológia, szókincs bővítés, íráskészség, szövegértés, szóbeli kommunikáció. Az egyes módszertanok után rendszerint feltettük a kérdést, hogy hogyan használható mindez a CLIL módszertanban, saját tárgyunk keretein belül. A képzés egészében inkább a hagyományos tanári szerepet erősítette meg, ha nem is a frontálisan tanító pedagógusét. Kevésbé kérdezett a tanulók motivációjáról, és például a digitális pedagógia terén is a SAMR modellt tekintve a helyettesítés, kiterjesztés szintjéig jutott. Ezzel együtt a képzők nyitottak, segítőkészek, jól felkészültek voltak, amiben tudtak, rendelkezésünkre álltak.
A képzés végén minden résztvevőnek, így nekem is mikrotanítást kellett tartani választott témában, én a résztvevő kollégák országainak parlamenti választásainak eredménye kapcsán terveztem közös tevékenységet.
Nagyon jó volt az út során az is, hogy önállóságra késztetett egy idegen környezetben: megtanultam jobban tájékozódni, utakat, kirándulásokat szervezni, a közlekedésben modern eszközöket használni. Egy szervezett út kapcsán élveztem az ír idegenvezető akcentusát, a sok történetet, amit elmondott.
A két hét során Írországban is csoportosan vagy egyénileg szervezve sokat láttam, láttunk. Úton Cork felé négyen itthoni kollégák összetalálkoztunk Dublinban, akik négy különböző képzésen vettünk részt. Emellett bekerült a programba Cobh, ahol a Titanic utoljára kötött ki a katasztrófa előtt, corki városnézés, az egyetem meglátogatása, ahol másfél ezer éves birtokhatár jelző kövek vannak kiállítva ősi feliratokkal. A helyi múzeumok képzőművészet és történelem témában, a Blerney kastély, a Moher sziklák ködben, a Killarney nemzeti park, Kinsale – egy szép kikötőváros erőddel, vagy Malow, ahol I. Erzsébet által adományozott fehér szarvasok utódai élnek a parkban.
Egészében mind tanári feltöltődésként, mind a nyelvi fejlődés, a kulturális kitekintés, személyes kapcsolatok vonatkozásában sokat jelent számomra a lezajlott program.
