A Piarista iskolák kórusaival négy csodás napot töltöttünk Szlovákiában. Az utazás nemcsak élményekkel gazdagított minket, hanem a közös éneklés még közelebb hozott bennünket egymáshoz, és sokat fejlődtünk általa. Rengeteg programon vehettünk részt, amelyekről a következőkben részletesen beszámolunk.

Első utunk a Nagy-Hideg-hegyre vezetett. Kalandos terepen túráztunk: patakokon keltünk át, még szalamandrát is láttunk. Bár az út meredek volt, és sokunk számára komoly erőpróbát jelentett, a kilátás mindenért kárpótolt minket. A túra remek alkalom volt arra, hogy az általános iskola és a gimnázium kórusa jobban megismerje egymást.

Este a váci székesegyház kiváló akusztikáját tapasztalhattuk meg, ami mindenkit lenyűgözött. Az esti misén szolgáltunk, majd meghallgattuk Varga László atya egyházzenész biztató szavait.

Másnap Privigye felé vettük az irányt, ahol a Piarista templomban koncertet adtunk a helyi diákoknak, és meghallgattuk a privigyei piarista iskola kicsinyek kórusát. Délután pedig megtekintettük a gyönyörű Bajmóci várat. Bejártuk a vár díszes termeit, majd leereszkedtünk a várkastély alatt húzódó cseppkőbarlangba, ahol kipróbáltuk a barlang akusztikáját.

A harmadik napon Kodály Zoltán nyomába eredtünk. Galántán ellátogattunk a nevét viselő gimnáziumba, ahol az iskola kórusával egy tartalmas, nagyszerű hangulatú közös próbán vehettünk részt. Ezután megkoszorúztuk a Kodály-emlékművet, ahol a mester által gyűjtött népdalokat és kórusműveket énekeltünk el. Programunkat Mézes Rudolf színvonalas előadása tette teljessé, amelyből közelebbről is megismerhettük Kodály Zoltán életútját és szellemi örökségét.

A program tartogatott még egy kis meglepetést: épp egy futóverseny helyszínére érkeztünk, ahol énekkel és tapssal lelkesítettük a sportolókat.

Egy kis pihenő után következő állomásunk Jóka volt. Jókára mintha csak hazatértünk volna, pedig először jártunk ott. Ismeretlenül is megtelt a kedvünkért a kicsi, de csodaszép templom, amelynek főhajója barokk, kereszthajója román kori, apszisa pedig gótikus. Koncertünk nagyszerűen sikerült, a közönség szinte velünk együtt lélegzett; közösen énekeltük el a Kodály által gyűjtött, „A csitári hegyek alatt” kezdetű népdalt – igazán megható pillanat volt. A Csemadok jóvoltából bőséges vacsorával vendégeltek meg minket, amit ezúton is hálásan köszönünk.

A negyedik napon Szlovákia egyik legértékesebb és legszebb román kori műemlékében, a deáki Szűz Mária-templomban szolgáltunk a délelőtti szentmisén. A szertartást követően egy rövid koncertet adtunk a helyieknek, akik meleg szívvel fogadtak bennünket. Ez a templom leginkább arról nevezetes, hogy falai között őrizték a Pray-kódexet, amely legkorábbi összefüggő magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet és könyörgést tartalmazza.

Hálásak vagyunk a közös éneklésekért és a baráti fogadtatásért; ez a kirándulás emlékeztetett minket arra, hogy a zene az a közös nyelv, amelyen bárhol megértjük egymást.

Fehérvári Gábor és Vincze Zsuzsa