ÚJ INFLUENZA
AZ ELŐZŐ HETIHEZ HASONLÓ INTENZITÁSSAL TERJED A JÁRVÁNY
2010. ötödik hetében hasonló volt az influenzaszerű megbetegedések száma, mint az előző héten. A február 1-7. közötti héten az országban 15.300-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.
Hat megyében (Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Vas és Zala) emelkedett, kilenc területen csökkent, a fennmaradó öt területen nem változott az influenzaszerű megbetegedések előfordulási gyakorisága az előző héthez viszonyítva. Azon megyék közül, ahol nőtt a betegek száma, Somogy, Vas és Zala megye érdemes kiemelésre: 30%-kal többen keresték fel háziorvosukat influenzás panaszok miatt, mint az előző héten. Az influenza-aktivitás Pest megyében magas, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérsékelt, tizenhét megyében és Budapesten alacsonynak minősíthető.
Az 5. naptári héten orvoshoz fordulók több, mint egynegyede gyermek volt (29,1%). A betegek 21,8%-a a 15-24 éves fiatalok, 17,7%-uk a 25-34 évesek közül került ki. A 35-59 évesek aránya 24,2%, míg a 60 éven felülieké 7,2% volt.
Az év 5. hetében influenza, illetve influenzaszerű megbetegedés miatt 173 főt vettek fel kórházba, 20 fő részesült intenzív ellátásban és 16 főnél vált szükségessé gépi lélegeztetés. A kórházi felvételek száma 25%-kal, az intenzív ellátást igénylő betegeké 40%-kal, míg a gépi lélegeztetést igénylő betegek száma 30%-kal csökkent az előző hetihez viszonyítva. A kórházba utalt betegek 31%-a gyermek, 13%-a 15-29 éves fiatal volt, 38% a 30-64 évesek, míg 18% a 65 éven felüliek korcsoportjába tartozott. A kórházi felvételek gyakorisága változatlanul az 5 éven aluliak között volt a legmagasabb.
2010. ötödik hetében az ÁNTSZ hét, az influenza A(H1N1)v vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetről értesült. Közülük ketten a tárgyhéten hunytak el, a további áldozatokra vonatkozó információk utólagosan kerültek az Országos Epidemiológiai Központ nyilvántartásába. A meghaltak életkora 34-72 év között alakult, négy beteg a 30-59 évesek csoportjába tartozott, három beteg pedig 60 éven felüli volt. A hét közül öt beteg krónikus alapbetegsége miatt minősült az influenza szempontjából fokozottan veszélyeztetettnek. Egy 55 éves betegnél csupán az elhízás jelentett kockázati tényezőt, a hetedik beteg, egy 34 éves egészségügyi dolgozó esetében kockázati tényezőre a jelentés írásáig nem derült fény.
Az 5. héten 243 influenza-gyanús betegtől küldtek vizsgálati anyagot virológiai vizsgálatra. A héten összesen 28 betegnél igazoltak influenza A vírusfertőzést, ezek közül 22 esetet az influenza A(H1N1)v vírus okozott, hat esetben az influenza A vírus tipizálása folyamatban van. Csak a vizsgálatok befejeződése után állapítható meg, hogy melyik vírus, a szezonális vagy a pandémiás influenza A vírus tehető-e felelőssé a hat megbetegedésért.
2010. ötödik hetében egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei óvodai közösséget érintő légúti járványt jelentettek az ÁNTSZ-nek. Az elvégzett diagnosztikus vizsgálatok nem igazolták az influenza A(H1N1)v vírus szerepét.
A klinikai és a virológiai adatok értékelése alapján összegzésként megállapítható, hogy Magyarországon az év ötödik hetében alacsony volt az influenza-aktivitás.
Az 5. héten megerősített 22 új esettel a pandémiás H1N1 variáns által okozott, ismertté vált megbetegedések száma 2.090-re nőtt; az influenza A(H1N1)v fertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek száma pedig 119-re emelkedett.
MILYEN SZÖVŐDMÉNYEK FENYEGETIK A HETEKIG LÉLEGEZTETETT VÁRANDÓSOKAT?
Magyarországon is - hasonlóan a világ más részeihez - a várandósok között arányaiban sokkal gyakoribb az új influenza okozta súlyos megbetegedés és a tragikus kimenetel az egészségesekhez képest. 2009. novembere és 2010. január vége között legkevesebb 39 kismamát ápoltak kórházban az influenza A(H1N1)v vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható megbetegedés miatt. Közülük kilencen intenzív ellátásra és gépi lélegeztetésre is szorultak. Az új influenzából eddig 23 kismama gyógyult fel.
A 39 várandós közül mindössze kilencen kaptak védőoltást: közülük 4 főnél a védőoltás és a megbetegedés kezdete között nem telt 14 nap, így nem alakulhatott ki a védettség. A másik 4 esetben több mint két hét telt el a tünetek jelentkezése és az oltás beadása között. Ezekben az esetekben a védőoltás életmentőnek bizonyult: bár megbetegedtek, szervezetük az időben kezdett orvosi kezelés következtében le tudta győzni a fertőzést. Egy kismamánál nem ismert az oltás beadásának időpontja.
A 9 oltott, megbetegedett kismama közül hatan meggyógyultak, hárman még kórházban vannak, állapotuk jó, gyógyulnak. Öt várandós nő halála esetében igazolódott az influenza A(H1N1)v fertőzés. Közülük egyik kismama sem kapott védőoltást. A tragikusan elhunyt kismamák közül két esetben a magzat sem élte túl a megbetegedést. Három esetben császármetszéssel segítették világra a kritikus állapotban lévő kismama gyermekét. Egy szintén fertőzött kismama ikreit is idő előtt kellett császármetszéssel megmenteni. Így eddig 5 koraszülött bizonyítottan a H1N1 vírusfertőzés miatt jött idő előtt a világra.
Az intenzív osztályon életmentő beavatkozás a lélegeztető gép alkalmazása. Azonban mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is lehetnek súlyos szövődményei. Az intubálás során (amikor egy eszközzel átjárhatóvá teszik a légutat) megsérülhetnek a fogak, a garat, a gége, a nyelőcső, a légcső, rendellenesen reagálhat a szív, esetleg erek is sérülhetnek. A lélegeztetéssel elvesztheti a beteg a légúti védelmi funkcióját: a tüdőbe, alsó légutakba közvetlenül bejuthatnak a kórokozók, kialakulhat az úgynevezett nozokómiális pneumónia (kórházi baktérium okozta tüdőgyulladás). Extubálás során (amikor eltávolítják a légutat biztosító eszközt) vért köphet a beteg, hosszú hetekig fennálló köhögés kínozhatja.
A lélegeztetés szövődményeként számolni kell a légmell (pneumothorax) kialakulásával, ami azt jelenti, hogy a mellhártya két lemeze közé valamilyen ok miatt levegő, vér vagy folyadék kerül, és a tüdő teljesen vagy részlegesen összeesik. A tünetek az enyhe rosszulléttől a súlyos nehézlégzésig, az életveszélyes légzési elégtelenségig, illetve a keringés összeomlásáig terjedhetnek. Először hirtelen, többnyire nyugalomban fellépő, éles, szúró, késszúrásszerű mellkasi fájdalom, nehézlégzés és esetleg köpet nélküli, száraz köhögés jelentkezik. A fájdalom kisugározhat az azonos oldali vállba, a mellkasba, hasba. Csak a gyors orvosi segítség teremti meg az esélyt a túlélésre, de még így is, a súlyos, lélegeztetett betegeknek kevesebb, mint a felét sikerül megmenteni.
Mindezen tények ismeretében kijelenthető: az új típusú influenza és annak szövődményei ellen az egyetlen hatásos védekezés a védőoltás, mely különösen fontos a várandósok körében.
AZ EDDIG ELHUNYTAK HARMADA NEM TARTOZOTT RIZIKÓCSOPORTBA
A legfrissebb járványügyi adatok azt mutatják, hogy az új influenzajárvány első hulláma lezajlott, de hamarosan újabb hullámra lehet számítani, ezért nagyon fontos továbbra is a védekezés.
A jelenlegi járványügyi helyzetben az új influenza megbetegedésekre az esetek túlnyomó többségében enyhe lefolyás jellemző, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a végzetes kimenetelűeket sem.
Dr. Bodnár Judit észak-magyarországi regionális tiszti főorvos felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság mintegy 30 százaléka már megkapta az oltást, de riasztó tény, hogy az elhunytak körülbelül harmada nem tartozott rizikócsoportba, harmaduknak csupán egy, a többieknek pedig több alapbetegsége volt. Magyarországon - hasonlóan a világ más részeihez - a várandósok, és a krónikus betegségben szenvedők között arányaiban sokkal gyakoribb az új influenza okozta súlyos és a tragikus kimenetelű megbetegedés az egészségesekhez képest. Ezért nagyon lényeges a krónikus alapbetegségben szenvedőknél, valamint a várandós nőknél az új influenza A(H1N1) vírus elleni oltóanyag beadásának fontosságát hangsúlyozni.
A fenti kockázati csoportokban típusos influenzatünetek esetén különösen fontos a vírusellenes kezelés mielőbbi (6-48 órán belüli), megkezdése, valamint szövődmény esetén a bakteriális felülfertőződés kezelésére az antibiotikumok felelős alkalmazása. Mindezen tények ismeretében kijelenthető: az új típusú influenza és annak szövődményei ellen az egyetlen hatásos védekezés a védőoltás, amely különösen fontos a rizikócsoportokba tartozók és a terhesek körében.
NEMZETKÖZI KUTATÁS: AZ ÚJ INFLUENZA EDDIG LEGINKÁBB A GYEREKEKET VESZÉLYEZTETTE
Az új influenza járványa szerte Európában növelte a halálozási arányt a gyerekek között a múlt év végén, ám a felnőttek körében nem - közölték dán kutatók.
Nyolc országban vizsgálva az 5-14 éves gyerekek halálozási arányát, 28 százalékos emelkedést találtak a koppenhágai Statens Serum Institut (Állami Szérumintézet) kutatói, Anne Mazick vezetésével. Ez azt jelenti, hogy 77-tel több haláleset történt a megadott korcsoportban ezekben a hónapokban - jelentették a szerzők az Eurosurveillance szakmai portálon.
Az influenza miatti halálozási adatokat nehéz pontosan megbecsülni, mivel a legtöbb embernél nem végeznek tesztet, és a haláleseteket nem mindig tudják az influenzához kapcsolni. Ez vélhetően óvatos becslés a jelentések késedelme miatt - utaltak a kutatók az adatok bizonytalanságára.
Anne Mazick és kollégái Belgiumból, Dániából, Görögországból, Németország Hessen tartományából, Máltáról, Hollandiából, Svédországból és Svájcból összesen 66,8 milliós népesség adatait gyűjtötték össze.
Előzetes adataink azt mutatják, hogy a 2009-es pandémia idején jelentett halálozások nem érték el a szezonális influenzajárványok idején szokásos szintet - írták a kutatók.
Az általában ebben az időszakban (az év 41. hete után) megszokotthoz képest találtak azonban 77 többlethalálozást az 5-14 éves korosztályban, ami mintegy 28 százalékos növekedést mutat. A kutatók szerint a számok egybeesnek a pandémia máshol tapasztalt következményeivel.
Összehasonlításként: a 300 milliós Egyesült Államokban a szokásosnál háromszázzal több H1N1 miatti gyerekhalálozást találtak igazoltnak, és úgy vélik, ennél jóval több lehetett. Ez a szám több mint kétszerese az éves, szezonális influenzajárvány idején általában tapasztaltnak.
TÖBB MINT 15 EZER ÁLDOZAT VILÁGSZERTE
Tizenötezer fölé emelkedett a H1N1-es vírussal összefüggő halálesetek száma a világban - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO), kiemelve, hogy a járvány terjedési üteme már lelassult. A WHO szerint egy hét alatt 463 áldozatot követelt az új influenza, és ezzel 15174-re nőtt a bizonyítottan a vírus okozta halálesetek száma
Csaknem 7300-an Mexikóban és Észak-Amerikában vesztették életüket, de Európában is több mint 3600-an haltak bele az influenzás megbetegedésbe, és Ázsiában és a Csendes-óceán térségében is háromezer fölé nőtt az áldozatok száma.
A WHO azonban arra is rámutatott, hogy az északi földtekén tavaly októberben és novemberben érte el tetőpontját a vírus terjedési üteme, és ebben a térségben azóta egyre kevesebb megbetegedést és halálesetet regisztrálnak az egészségügyi hatóságok.
AZ ÁNTSZ REGIONÁLIS OLTÓKÖZPONTJAIBAN MŰKÖDNEK TOVÁBB AZ OLTÓ-PONTOK
A regionális ÁNTSZ intézetek nemzetközi oltóközpontjaiban működnek tovább a H1N1 oltóhelyek, ahol változatlanul 3000 forintért kapják meg a H1N1 influenza elleni védőoltást azok, akik nem jogosultak térítésmentesen a vakcinára.
A védőoltás a kockázati csoportok részére továbbra is ingyenes, a kockázati csoportba tartozók a háziorvosuktól kérhetik az oltást. A kockázati csoportokba tartozó gondozottak az őket ellátó gondozóintézetek útján is térítésmentesen kérhetik a védőoltást.
A patikákban továbbra is rendelkezésre áll a védőoltás, melynek kiváltásához recept szükséges.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a várandósok körében, arányaiban sokkal nagyobb az új influenza okozta súlyos megbetegedés és a tragikus kimenetel az egészségesekhez képest. Ezért a várandósok körében különösen fontos a védőoltás, amely a betegség ellen az egyetlen hatásos védekezés.
A várandós nők az őket ellátó gondozókon túl az ellátást adó nőgyógyászati szakrendeléseken is részesülhetnek védőoltásban.
Az oltópontok listája ITT TALÁLHATÓ!